Reggeli Sajtófigyelő, 2008. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-01-21
21 Szerbia népe a változásban bízik Magyar Hírlap 2008.01.21. Az ország még sokái g egy helyben topoghat, ha nem oldja meg a koszovói problémát. Minden várakozást felülmúló érdeklődés kísérte a szerbiai államfőválasztást. A szavazók pozitív változásokat, biztonságot és jobb életet várnak az új elnöktől. A hivatalos végeredményt csak csütörtökön teszik közzé. Alaposan melléfogtak a szavazók részvételére vonatkozó jóslataikban a közvéleménykutatók, akik a rövid és nem túl heves kampány alapján a polgárok mérsékelt érdeklődésével számoltak. Ezzel szemben már a délutáni adatokból k iderült, hogy jóval többen mentek el szavazni, mint a legutóbbi alkalmakkor. Ehhez talán a tavaszias idő is hozzájárult. Tizenöt óráig Belgrádban és KözépSzerbiában a részvétel meghaladta a 33 százalékot, ami időarányosan tíz százalékkal volt magasabb, mi nt a 2004es elnökválasztáson. A Vajdaság csak egy százalékkal maradt le, viszont a zömében albánok lakta délszerbiai körzetben teljes érdektelenség volt tapasztalható. Az ország függetlenné válása után ez volt az első államfőválasztás, amelyen a 6,7 mi llió szavazó voksaira kilenc jelölt pályázott, köztük Szerbia történelmében először egy kisebbségi politikus, a magyarokat képviselő Pásztor István. A magyar koalíció tagjai minél tömegesebb részvételre szólították fel híveiket. A jelöltek közül ketten, a leginkább esélyesnek tartott, szerb radikális párti ultranacionalista Tomislav Nikolic és a Milosevicféle Szerbiai Szocialista Pártot képviselő Milutin Mrkonjic nyíltan megkérdőjelezik az európai felzárkózást, és az Oroszországgal való szoros barátságot h irdetik, míg a Demokrata Párt színeiben fellépő Boris Tadic elnök, a liberális Cedomir Jovanovic és nem utolsósorban Pásztor István az euroatlanti integráció feltétlen híve. A választások szabályosságát a CESID (Szabad Választásokért és Demokráciáért Köz pont) emberei mellett az EBESZ és több külföldi ország megfigyelői ellenőrizték, köztük az orosz duma nyolc tagja, továbbá a belgrádi amerikai és brit nagykövetség képviselői. A választási bizottság radikális és szerb demokrata tagjai eltiltották volna az amerikaiakat és a briteket, ám a legfelsőbb bíróság megsemmisítette döntésüket. Hivatalosan a függetlenségre váró Koszovó polgárai is szavazhattak, de a választói névjegyzékbe csak a szerbeket, összesen 112 ezer szavazót vettek fel; az albánok ugyanis 19 90 óta nem vesznek tudomást semmiféle szerbiai választásról. A vegyes lakosságú körzetekben a KFOR és a koszovói rendőrség fokozott éberséggel kísérte figyelemmel az eseményeket, de lapzártáig sehol sem kellett közbelépnie. A pristinai hatóságok szóvivője szerint sem nem támogatták, sem nem akadályozták a szerbek szavazását. Szerbiában sem jelentettek lényeges szabálytalanságot. Az államfőnek az alkotmány szerint csak korlátozott hatásköre van (bár ő a hadsereg főparancsnoka is), az utca embere mégis pozi tív változásokat remél. A kamerák előtt megszólaltatott emberek többsége jobb életkörülményeket, több munkahelyet, az égető politikai kérdések megoldását várja az új elnöktől. Mások viszont úgy vélik, hogy semmi sem fog változni, az ország továbbra is egy helyben topog mindaddig, amíg nem képes pontot tenni a koszovói probléma végére. -------------------------------------------------------------------------------- A magyar pártok feltételekhez kötik támogatásukat A három délvidéki magyar párt alkotta M agyar Koalíció felajánlja programját a szerbiai elnökválasztás második fordulójába bekerülő demokratikus jelöltnek – jelentette ki Pásztor István, a magyar pártszövetség elnökjelöltje, miután Szabadkán leadta voksát. Ha Boris Tadic nyilatkozatot tesz a Sze rbia EUcsatlakozását, a koszovói kérdés békés megoldását és a szerbiai magyarok helyzetének, életkörülményeinek javítását tartalmazó program mellett, akkor a három délvidéki magyar párt támogatni fogja, ellenkező esetben viszont nem – mondta a politikus. vissza J. Garai Béla, Újvidék
