Reggeli Sajtófigyelő, 2008. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-01-18
20 Lucian Bolcas, a NagyRománia Párt alelnöke Goya híres festményére utalva leszögezte: ha az értelem alszik, előjönnek a szörnyek. Hozzáfűzte azt is: egy banánköztársaság diktátora sem végezne egyszerre nyolc miniszterrel. A Romániai Mag yar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke, Markó Béla a lépésben a dossziék háborújának folytatását, a miniszteri tisztség és a kormány intézményeivel szembeni megvetés kifejeződését látja. Szerinte azzal, hogy "csomagban" kezeli a minisztereket, az államfő a zt a látszatot kelti, hogy bűnözői csoportról van szó. Politikai megfigyelők furcsállják, hogy a nyolcak között a PLD egyetlen politikusa sem szerepel, és úgy vélik, ez jó ürügy arra, hogy a választások évében Basescu ellenfeleit meghurcolják. Lapzártako r az igazságügyi tárca vezetője még szakértőkkel vizsgálta, adottake a feltételei az eljárások elindításának. A PNL tagjaként Melescanunak nincs könnyű dolga, a vádlottak között több párttársa is van. ------------------------------------------------------------------------------- TabajdiTőkés európai parlamenti vita Tőkés László cáfolja Tabajdi Csaba szocialista európai parlamenti képviselő állítását, miszerint Orbán Viktor cserbenhagyta volna az Európai Parlament néppárti csoportjába történő felvét eléért folytatott küzdelmében. Tőkés felvételét a Traian Basescuhoz közel álló brüsszeli képviselők ellenzik. A püspök szerint Orbán nem hagyta cserben, és nagy valószínűséggel a román államfő támogatására is számíthat. Cáfolta, hogy házalnia kellene azért , hogy egy frakció befogadja. Úgy vélte, Tabajdi kijelentése azt a kicsinyes célt szolgálja, hogy csapást mérjen a Fideszre és elnökére, a támadással pedig a román nacionalisták oldalára állt. Felkérte Tabajdit, hogy ha már segíteni nem tud, legalább ne ár tson neki és az általa képviselt határon túli magyarok ügyének. vissza Bogdán Tibor, Bukarest A koszovói kérdés döntheti el, ki lesz a szerbek új vezetője Magyar Hírlap 2008.01.18. Az érdektelenség és a kiábránd ultság légkörében készül Szerbia a vasárnapi elnökválasztásokra. A tegnap este zárult kampányra is Koszovó problémája nyomta rá bélyegét. Hiába hangoztatták a szerb elnökjelöltek, hogy sorsdöntő erőpróba várható a vasárnapi választásokon, a CESID közv éleménykutató intézet adataiból arra lehet következtetni, hogy igen alacsony részvétellel lehet csak számolni. Az ok az általános elégedetlenség, a távlattalanság, a politikusi ígéretekben való csalódás. Kevesen hiszik, hogy a jelöltek valóban tehetnek va lamit a nemzet előtt álló óriási problémák leküzdéséért. Ezért igen magas a bizonytalanok aránya, akik még nem döntötték el, kit támogatnak a kilenc jelölt közül, ha egyáltalán szavaznak. Az első fordulóban Tomislav Nikolic, a radikálisok jelöltje tűnik a legesélyesebbnek, aki nagyjából egymilliószázezer voksot gyűjthet össze, a demokrata párti Boris Tadic elnök pedig százezerrel kevesebbet. A második fordulóban sok függ majd attól, hogy Vojislav Kostunica kormányfő ki mellé áll majd. Boris Tadic elnök a kampány befejeztével New Yorkba utazott, hogy a Biztonsági Tanács ülésén még egy kísérletet tegyen a koszovói státustárgyalások felújítására. A szerda esti ülésen arra kérte a testület tagjait, hogy utasítsák el Koszovó függetlenségének egyoldalú kikiáltá sát, megismételve, hogy országa sohasem fog ebbe beleegyezni, de erőszakot mégsem alkalmaz. Mint mondta, Belgrád kész a tárgyalások azonnali újrakezdésére. Hashim Thaci koszovói kormányfő ezzel szemben azt hangsúlyozta, hogy véget ért Jugoszlávia széthul lásának erőszakos folyamata, s eljött a koszovói kérdés rendezésének ideje, ezért Pristina igen rövid időn belül cselekedni fog, mégpedig Washingtonnal és Brüsszellel egyetértésben. Az albán politikus szerint Koszovó nemzetközileg felügyelt függetlensége a z egyetlen megoldás, amely a régió biztonságát is szavatolja. A belgrádi média szerint a BT ülése nem hozott eredményt, mivel Oroszország és Szerbia a tárgyalások folytatását követeli, míg a nyugati hatalmak befejezettnek tekintik az ENSZ szerepvállalásá t, és az Európai Unióra ruháznák át a koszovói kérdés rendezését. vissza J. Garai Béla, Újvidék
