Reggeli Sajtófigyelő, 2008. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-01-17
19 P. I.: A tavalyi szerbiai parlamenti választáson a legnagyobb vajdasági magyar tömörülés, a VMSZ újra politikai tényezővé vált, hiszen több év után a párt három képviselővel ismét bejutott a parlamentbe. A vajdasági magyarok közül azonban csak minden negyedik választó voksolt a pártra, s ezzel egyértelművé vált, hogy elvesztettük a lakosság bizalmát. A vajdasági magyarokat az nem zavarja, hogy több magyar párt van, de az elfogadhatatlan, hogy míg a szerb pártokkal meg tudunk állapodni, a m agyar szervezetek között csak vita van. A Magyar Koalícióba tömörült pártok vezetői már öthat alkalommal találkoztak egymással, s az együttműködés az elnökválasztás után is folytatódni fog. Rájöttünk, nincsenek áthidalhatatlan ellentétek, s igyekszünk min denkit rákényszeríteni a párbeszédre. HVG: Milyen részvételi arányra számít a magyarok körében, milyen eredménnyel lenne elégedett? P. I.: A közvéleménykutatások szerint 4 százalék körüli eredményre számíthatunk, biztos vagyok abban, hogy most a mintegy 250 ezer magyar választó körében a korábbinál magasabb lesz a részvételi arány. Bár tudom, hogy nem kerülök be a második fordulóba, nem csak a magyarok voksaira számítok: a Vajdaságban más kisebbségek is vannak, s több nemzeti közösség, például a monteneg rói is mögém állt. HVG: A vajdasági magyar pártok a Magyarországhoz való viszonyban sem értenek egyet. A Magyar Koalíció létrejötte változtat ezen a helyzeten? P. I.: A koalíciónak nincs önálló "anyaországpolitikája", a pártok továbbra is maguk határoz zák meg, milyen viszonyt ápolnak Magyarországgal. A VMSZ változatlanul kiegyensúlyozottságra törekszik, ám úgy véljük, hogy mindig másféle kapcsolatrendszert kell fenntartani a kormányon lévő, illetve az ellenzéki erőkkel. Ugyanakkor meggyőződésem, hogy az itteni magyar szervezeteknek elsősorban nem Budapest, hanem Belgrád felé kell fordulniuk. HVG: Mi a különbség a VMSZ és a többi demokratikus párt programja között? P. I.: Programunkban nagyon fontos helyet kapott a tartományi autonómia, illetve a magyar közösségi és személyi autonómia kérdése, azt akarjuk, hogy a Vajdaságnak legyen jelentős saját végrehajtói, törvényhozói és bírói jogköre. Ugyancsak szorgalmazzuk a decentralizációt, azaz az önkormányzatok szerepének növelését, illetve a vajdasági közigaz gatási határok felülvizsgálatát. Azt akarjuk, hogy az északbácskai tömbmagyarság ne három, hanem egy körzethez tartozzon. HVG: Mi pártja álláspontja Koszovó elszakadásáról? P. I.: Koszovó elveszett, már tíz éve nem része az országnak. A szerb politikai elit nem hajlandó beletörődni ebbe. Az egyetlen megoldás, hogy normális kapcsolatot kell létrehozni a függetlenedő Koszovóval. HVG: Szabnake feltételeket azért cserébe, hogy a második fordulóban a demokrata jelölt mögé álljanak? P. I.: Ezúttal senki sem számíthat feltétel nélküli támogatásunkra, a VMSZ csak akkor fog a demokrata jelölt - Borisz Tadics - mellé állni, ha a politikus megerősíti, támogatja a VMSZ alapvető törekvéseit: az állam decentralizálását és az önkormányzatok erősítését, a vajdasági au tonómia kiszélesítését, a hágai Nemzetközi Törvényszékkel való együttműködést, valamint Szerbia európai integrációjának folytatását. Ugyanakkor azt is tudjuk, ha Tadics határozottan kiáll a vajdasági autonómia mellett, az csökkentheti a szerbek közötti tám ogatottságát. vissza Schengen hozadéka – avagy - diszkrimináció a határon Felvidék.ma 2008.01.17. A schengeni határnyitás karácsonyi ajándékként érkezett a csatlakozó uniós országokba, ám Szlovákiában egyben derü lt égből villámcsapásként is érte az Ukrajnával határos határ mentén lakó polgárokat. A szlovák törvényhozásnak köszönhetően ugyanis, nekik meglepetést is hoztak az ünnepek.
