Reggeli Sajtófigyelő, 2008. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-01-17
17 NÉMETH ANDRÁS / BELGRÁD, SZABADKA Precedens 2008. január 16. 00:00 | Utolsó módosítás:2008. január 16. 16:32 Szlovákia nem fogja elismerni Koszovó egyoldalúan kikiáltott függetlenségét, mert az a félmilliós szlo vákiai magyarság elszakadásához teremtene precedenst - fogalmazta meg a szlovák politikai elit félelmét decemberben Robert Fico szlovák miniszterelnök. Hasonló okokból Románia sem támogatja Koszovó Szerbiától való elszakítását, s ennek múlt hét végi párizs i látogatásakor Adrian Cioroianu román külügyminiszter is hangot adott. A szomszédos országok politikusai jól érzik, bármennyire szajkózzák is Brüszszelben, hogy a koszovói kérdés rendezése nem lesz precedens más európai kisebbségi problémák rendezésekor, ez nem a mostani állásfoglalásokon múlik. Ha a Koszovóban kialakuló kisebbségpolitikai megoldásokat elfogadja az EU, akkor nehéz megmagyarázni, miért ne lehetne azokat máshol is alkalmazni. Már önmagában az is precedens, hogy egy európai szuverén állam a karata ellenére megváltoznak területe és határai, ez azonban a határon túli magyarok esetében nem releváns. Sokkal inkább figyelemre méltó lesz az, milyen jogokat kapnak majd Koszovó függetlenségének kinyilvánítása után az ott élő szerbek. A jelenlegi tervek értelmében széles körű területi autonómiához juttatnák őket, s ez az, ami a magyar kisebbségek számára is hivatkozható példa lesz majd. Már az Ahtisaariterv is elismeri a koszovói szerb közösség kollektív jogait, rendelkezhetnének például saját rendőrséggel, kettős (szerb és koszovói) állampolgársággal, a két ország közösen finanszírozná a területi autonómiát, s az anyaország, Szerb ia egyfajta védhatalmi jogosítványt kapna. Ha az EU ezt a megoldást támogatja, nincs jogalap elutasítani a határon túli magyarok hasonló törekvéseit, s ha a koszovói megoldás beválik, akkor a területi autonómia pozitív példa lehet az etnikai és nemzeti ki sebbségek helyzetének rendezésére. Ez az, amit a szlovák és a román politikusok pontosan látnak, s nem véletlen, hogy minden erővel arra törekszenek, az EU ne ismerje el Koszovó függetlenségét. Mindez persze a pozitív szcenárió, ugyanis az is könnyen előfo rdulhat, hogy a koszovói szerbek menekülésre fogják a dolgot. Ha így történik, akkor oda a pozitív példa hatása, ráadásul mind Magyarország, mind a szerbiai magyarok nehéz helyzetbe kerülnek, mert a koszovói szerb menekültek egyik célpontja a Vajdaság lehe t. Bár a mintegy 320350 ezresre apadt vajdasági magyarságot pillanatnyilag nem érik fizikai támadások, sokakban félelmet keltett az, hogy tavaly májustól kezdve a rendőrök végigjárták a magyarlakta településeket, s összeírták az üresen álló házakat. Bár a re ndőrök egyáltalán nem voltak tolakodóak, a magyarok attól tartanak, a felmérés célja, hogy az üresen álló házakba telepítsék a függetlenné váló Koszovóból esetleg menekülni akaró szerbeket, illetve az EU és Szerbia által elfogadott toloncegyezmény értelméb en Szerbiába visszazsuppolandó több tízezer embert. Az elsősorban koszovói romákat és szerbeket érintő egyezmény január 1jén lépett életbe, ám a HVG értesülései szerint egyelőre nem érkeztek menekültek a Vajdaságba. A magyar pártok többször is felkérték a belgrádi belügyminisztériumot a rendőrségi akció hátterének megmagyarázására, ám még a VMSZ parlamenti interpellációja is válasz nélkül maradt. A magyar félelmek egyébként egyáltalán nem alaptalanok: a délszláv válság kitörése után a Boszniából és Horvát országból elmenekült szerbek ezreit telepítették le a Vajdaság magyarlakta körzeteiben, egyebek mellett Szabadkán. A magyar politikusok szerint a betelepítések célja a nemzetiségi arányok erőszakos megváltoztatása volt. Balkáni rulett 2008. január 16. 00:00 | Utolsó módosítás:2008. január 16. 16:32 Megédesítendő Belgrád számára Koszovó immár elodázhatatlan elszakadásának keserű piruláját, az unió soros elnökségét betöltő Szlovénia a lehető leghamarabb, már az uniós külügyminiszterek január 28ai soros ülése alkalmával alá szerette volna írni az EU és Szerbia közötti kapcsolatokat új szintre emelő stabilitási és társulási megállapodást (SAA). A tagállamok egy csoportja, elsősorban a Balkánrégióhoz hagyományosan szorosabban kötődő országok (mint például Olaszország, Szlovénia, Ausztria, Magyarország, Csehország, Szlovákia és
