Reggeli Sajtófigyelő, 2008. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-01-12
12 A boszniai helyzet komplikáltabb „Bosznia esetében azonban alapvető kérdéseket kell feltenni” – fejtegette a továbbiakban a szlovén kormányfő. „Vissza kell menni az alapokig, és fel kell tenni azt a kérdést, vajon működike még a daytoni megállapodás”. Emlékeztetett rá, hogy a menekül tek visszatelepülésével kapcsolatos elvárás például nem teljesül, ami egy sor további, szintén a megállapodásban rögzített kérdést is felvet. „Előbbutóbb elkerülhetetlen lesz, hogy szembenézzünk e problémák gyökerével” – tette hozzá, hangsúlyozva ugyanakk or, hogy mindezek megválaszolása már nem a szlovén elnökség idejére esik, hanem sokkal inkább majd a 2009es cseh soros elnökségre vár. Koszovó: bizonytalan a függetlenség Koszovó függetlenségének kikiáltása azonban az unió egyik legaktuálisabb problémáj a. Az EU várhatóan január 28án, a külügyminisztereik legközelebbi értekezletén hoz majd határozatot arról, hogy külde missziót Koszovóba, átvéve az eddigi ENSZközigazgatás szerepkörét. Az EU koszovói szerepvállalása az Ahtisaaritervből fakad. A Martti Ahtisaari finn diplomatáról elnevezett elképzelés nemzetközi felügyelet alatt megvalósuló függetlenséget irányoz elő a Szerbiától elszakadni akaró Koszovónak, de ennek megvalósítását Belgrád mereven ellenzi. Az elképzelést ugyanakkor támogatja az Egyesült Államok és az EU tagállamainak többsége. Brüsszelből eközben folyamatosan EUintegrációra biztató üzenetek érkeznek Belgrádba. Belgrád nem alkuszik Az unió tervei szerint a januári külügyminiszteri találkozón akár alá is írhatják az EUtagság belépőjén ek tekintett stabilitási és társulási egyezményt Szerbiával. Az EU világossá tette, hogy a koszovói státuszprobléma és a szerb európai uniós integráció két különálló kérdés – idézi Boris Tadic szerb elnök szavait a B92 című belgrádi napilap. Koszovó függ etlensége nem feltétele Szerbia uniós integrációjának, tehát nem hasonlítható Ciprus helyzetéhez – mondta. A közelgő uniós találkozón azonban minden bizonnyal ismét szóba kerül majd Belgrád együttműködése a Hágai Nemzetközi Bírósággal. Az unió álláspontja szerint Belgrádnak mindent meg kell tenni a délszláv háborús bűnösök elfogásának érdekében ahhoz, hogy felvételt nyerjen az Európai Unióba. vissza A zagyvaság kifizetődik Népszava 2008. január 12. Szerző: Kepecs Ferenc J án Slota újabb kuriózus indítvánnyal vétette észre magát: azzal, hogy telepítsenek szlovák kettős kereszteket a magyar – szlovák határra, elriasztandó velük „a magyarok Szlovákia fölött köröző hülye turulmadarait”. Javaslatát komolyan vették, annyira, hogy m ár fel is szentelték az első ilyen keresztet. A dolog természetesen úgy zagyvaság, ahogy van. Csak hát a kezdeményező nem valamiféle ismeretlen zugpolitikus, hanem az egyik kormánypárt elnöke. Még ennél is baljóslatúbb az „okos historizmus” programja, me ly szerint a szlovákok már akkor mai hazájukban éltek, „amikor más európai országok területén még csak állatok rohangáltak”. Eszerint már Szvatopluk, a magyar legendákból ismert morva király is szlovák nemzeti hős volt. Nos, természetesen ez az elmélet is zagyvaság. A magyar honfoglalás körüli időkben már kétségtelenül szlávok éltek a mai Szlovákia területén, ám ők is és az Árpád fejedelem által állítólag csúnyán rászedett Szvatopluk is igencsak elcsodálkoztak volna, ha bárki is szlovákoknak nevezi őket. Egyszóval ennek az elméletnek sem lenne jelentősége. S ha mégis van, és ha még Slota javaslatánál is veszélyesebb, annak az oka, hogy előterjesztője nem valamiféle zavaros fejű, a múlttól megrészegült nacionalista, hanem maga Robert Fico, a Szlovák Köztárs aság miniszterelnöke.
