Reggeli Sajtófigyelő, 2008. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-01-10
11 rendőriigazságügyi EUmisszió - derült ki a térségért felelős biztos, Olli Rehn és Vuk Jeremic szerb külügyminiszter szerdai brüsszeli tal álkozóját követően. Rehn szóvivője, Nagy Krisztina leszögezte, hogy a bizottság nem tekinti egymással összefüggőnek az uniós integráció fontos lépcsőfokát jelentő dokumentum aláírását és a koszovói státus rendezésének kérdését. Kostunica egy minap i nyilatkozatban úgy fogalmazott: a tagországok külügyminisztereinek következő, január 28i találkozóján "az EUnak választania kell: részt vesze Szerbia feldarabolásában, vagy Szerbiát partnerének tekintve aláírja vele a stabilizációs és társulási egyezm ényt. Az egyik ugyanis kizárja a másikat." Nagy Krisztina ezzel kapcsolatban - a bizottság szokásos napi sajtótájékoztatóján - azt hangoztatta, hogy "a bizottságban zavart okozott a stabilizációs és társulási szerződés pontatlan ismertetése". Emlékezte tett arra, hogy Brüsszel és Belgrád egyenlő partnerként, közösen tárgyalták meg a dokumentum tartalmát, anélkül, hogy azt közvetlen összefüggésbe hozták volna Koszovó jövőbeni státusával. "Ez utóbbi tény mintha elsikkadt volna a mostani vitában" - mutatott rá. Az EU egyetlen országra sem erőlteti rá a társulási szerződést. A megállapodás elismerését jelzi annak, hogy az adott ország megkülönböztetett viszonyba kerül az unióval, és számos konkrét előnyt jelent a helyi lakosságnak - szögezte le a szóvivő. A biztos értése adta azt is, hogy Szerbia teljesítményétől függ, mikor kerülhet sor az aláírásra, jóllehet az EU végrehajtó szerve támogatja az unió soros, szlovén elnökségét abban a törekvésben, hogy ez a lehető leghamarabb megtörténjék. A bizott ság segíteni kívánja Szerbiát az uniós integráció útján, de végső soron "az ország vezetőinek és a szerb lakosságnak kell biztosítania, hogy a feltételek teljesüljenek" - idézte Rehn álláspontját a szóvivő. Jeremic kétnapos látogatást tett Brüsszelben . Rehn beszámolt neki a bizottság és az elnökség előző napi szlovéniai találkozóján Belgráddal kapcsolatban elhangzottakról, így a szerb csatlakozás útjának egyengetését segíteni hivatott munkacsoport létrehozásáról. Megerősítette egyúttal, hogy Brüsszel t ovábbra is uniós perspektívát kínál a térség országainak, köztük Szerbiának is. A szerb külügyminiszter derűlátónak mutatkozott abban, hogy a társulási szerződést a hó végi miniszteri találkozón aláírják. Uniós partnerei ugyanakkor világossá tetté k, hogy ennek fontos feltétele a teljes körű együttműködés a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló Nemzetközi Törvényszékkel. A döntés előtt az uniós külügyminiszterek még tájékozódnak arról, teljesüle ez a feltétel - bár Jeremic Belgrád nevében úgy vélte, hogy igen. Várhatóan a január 28i ülésén születnek újabb döntések a mintegy 1800 fősre tervezett koszovói uniós - polgári - misszióval kapcsolatban. Az EUtagállamok vezetői decemberben már határoztak a műveletről. A t agországok között még mindig nincs egységes álláspont arról, hogyan reagáljon az unió arra, ha Koszovó - mint az várható - kinyilvánítja függetlenségét. Több tagállam attól tart, hogy a tartomány leválása felszíthat más szakadár mozgalmakat is. Az EU azt r eméli, hogy a kikiáltás semmiképpen sem történik meg a közelgő szerb elnökválasztás előtt, mert az a szélsőséges erőket segíthetné Belgrádban. A tagországok annak kimunkálására is törekszenek, hogy a függetlenség kinyilvánítását lehessen nem kifejezet ten egyoldalúnak is tekinteni: erre megoldást jelenthet például, ha Koszovó megígéri, hogy megvalósítja az ENSZ égisze alatt született nemzetközi tervet, amelyet nyugaton is támogatnak. Belgrád ezzel szemben úgy látja, hogy Koszovóról csak az ENSZ Biz tonsági Tanácsa hozhat határozatot. A BT egyelőre meg vitát sem tudott nyitni a témáról elsősorban Oroszország és Kína ellenzése miatt. Brüsszeli meglátás szerint az uniós polgári misszió küldéséhez nincs feltétlenül szükség újabb BThatározatra. vissza Románmagyar szakértői tárgyalások az autópálya és a gyorsforgalmi úthálózat csatlakozásának metszéspontjairól Bukarest, 2008. január 9., szerda (MTI) - Véglegesítették magyar és román autópályaépítő szakemberek szer dán a két ország autópálya és gyorsforgalmi úthálózatának csatlakozási metszéspontjait, amelyekről várhatóan legkésőbb február elején minisztériumközi megállapodás is születik. Csontos János országgyűlési képviselő az MTInek elmondta: Nagyváradon a ma gyar és a román autópályaépítő szakemberek találkozóján a magyar felet Reményik Kálmán, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. elnökvezérigazgatója és Szilágyi András vezérigazgatóhelyettes, valamint Rózsa Endre Szolnok megyei parlamenti képviselő, ill etve ő maga képviselte. A román küldöttséget Tánczos Barna közlekedési államtitkár vezette. A képviselő közölte: a megbeszélésen arról egyeztettek, hogy az autópályametszéspontok hol érik el a magyarromán határt.
