Reggeli Sajtófigyelő, 2008. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-01-02
17 Az első nagy eseményre mindenesetre már január 8án sor kerül, amikor a teljes Európai Tanács Brdóban ül össze a szlovén kormánnyal kiegészítve, hogy a következő hat hónap legfontosabb teendőit kijelöljék. A program nem tartogat különösebb meglepetéseket, Szlovénia ismert teendői a következők: a Lisszabonban nemrég elfogadott új uniós egyezmény ratifikálása, az interkulturális párbeszéd kialakítása, a klímaváltozás hatásainak, valamint a jövő energiaellátási lehetőségeinek megvizsgálása. Mindezt fontosságba n felülmúlhatja NyugatBalkán helyzete, különös tekintettel Koszovó függetlenedésére. Sokan vélekednek úgy az európai diplomáciában, hogy Szlovéniának lehet a legnagyobb esélye ebben a pattanásig feszült helyzetben, hiszen a közös múltból adódóan szót ér thet mindkét féllel, és tudja azt is, hogy "mikor kezdődik a mellébeszélés". Janez Jansa szerint nincs más út a rendezésre, mint Szerbiát ugyanolyan mértékben közelíteni egy bűvészmutatvánnyal Európához, mint amennyire Koszovó függetlenedhet. Brüsszelben t ehát még a csodát sem tartják kizártnak, azaz hogy az aktuálisan legnagyobb problémát esetleg a legkisebb tagállam oldja majd meg. vissza Románia gyorsítja a modernizációt Népszabadság • Tibori Szabó Zoltán • 2008. janu ár 2. A jövő tétjeiről beszélt szilveszter éjszakáján Traian Basescu román államelnök a bukaresti parlament impozáns palotája előtti térre összegyűlt több ezer ünneplőnek. Kijelentette: elsőbbséget kell élveznie az oktatási és az egészségügyi rendszer ref ormjának, továbbá az autópályaépítési programnak. Basescu szerint mindezt csakis akkor lehet valóra váltani, ha a románok jobban élnek hazájukban, ha háromnégy éven belül, az uniós csatlakozásnak köszönhetően sikerül az országot gyökeresen átalakítani. Az elnök megemlékezett ugyanakkor a külföldön dolgozó románokról, akiknek szerinte az ország sokat köszönhet; azokról a külföldön élő románokról, akik sokat segítettek Románia felemelésében, s egyben azokról a határon túli románokról is, főképpen ukrajn aiakról és moldáviaiakról, akik "akaratuk ellenére nem élnek már az anyaországban". Az új esztendő az energiahordozók, a gyógyszerek és az élelmiszerek érezhető drágulásával indul Romániában; Bukarest az idén is hat százalék fölötti gazdasági növekedést ért el, a pénzromlás öt százalék körüli volt, és az infrastruktúrafejlesztésre, illetve a nyugdíjak mintegy 40 százalékos emelésére költött jelentős összegek ellenére a költségvetési hiány jóval a megengedett háromszázalékos uniós határérték alatt maradt. A törvényerőre emelt költségvetés értelmében a társasági és a személyi jövedelemadó jövőre is 16 százalék marad, miközben 6 százalékkal csökkentik a vállalkozók által fizetett társadalombiztosítási hozzájárulást. A 2008as büdzsé 6,5 százalékos gazdaság i növekedéssel, 2,7 százalékos költségvetési hiánnyal, 3,8 százalékos pénzromlással és 1550 lejes (110 ezer forint) átlagbérrel számol. vissza Erősebb Európára van szükség − Szájer József szerint a területi autonómia kérdés ét Románia uniós csatlakozása előtt lehetett volna felvetni. Magyar Hírlap 2007.12.31. Minden Magyarország szempontjából fontos kérdés bekerült a lisszaboni szerződésbe – mondta Szájer József, a Fidesz európai parlamenti képviselője Csóti Györgynek a z Echo Televízió Unió című műsorában. A kollektív bűnösség a modern Európában elfogadhatatlan (Fotó: Sárközy György) – Megköttetett a lisszaboni megállapodás, az elvetélt európai alkotmány előkészítésekor megfogalmazott magyar célkitűzések közül mi a z, ami megvalósul? – Lényegében minden olyan pont, amely az alkotmányos szerződésben benne volt, és nekünk fontos, bekerült az új szerződésbe. Volt egy drámai pillanat, amikor a kisebbségekre vonatkozó passzus, amelyért mindenki dolgozott, a német elnöksé g alatt kikerült a szövegből. – És hogy sikerült visszahozni?
