Reggeli Sajtófigyelő, 2008. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-01-08
17 legut óbbi választások után is csak ideiglenes kormánya van, és növekszik az ország két fő etnikuma között a megosztottság. Fontos tétel lesz a közös energiapolitikát szabályozási oldalról alátámasztani készülő jogszabálytervezetek vitája. Ha egyezséggel zárul, nem csupán Európa energiabiztonságát és a környezet védelmét erősítheti, de újabb területre terjedhet ki a közös EUpolitikák köre. Itt már azonban erősebben jelen van a rizikófaktor is. A megújuló energia részarányát a jelenlegi 8,5 százalékos uniós átla gról 12 év alatt 20 százalékra felhozni akkor is nagyon sok, ha ez a huszonhét ország átlagában értendő. Előre látható, hogy elkeseredett vitákat hoz még, mely országra pontosan hány százalék teljesítése jusson, hiszen mindez tetemes fejlesztési kiadásokat követel. Nem kevéssé érzékeny része lesz még az alkudozásnak az energiahatékonyság szabályozása, valamint a versenyképesség javítása, miként a széndioxid- kibocsátás mérséklésénél is az érintett ipari lobbik nyilván minden követ megmozgatnak majd érdekei k védelmében. Meghatározó jelentőségű lesz az év második felében induló vita részint a közös EUköltségvetés eddigi rendszerének „tabuk nélküli” felülvizsgálatáról, részint a közös agrárpolitika jövőjéről. Ebből is kisülhet még együttműködést erősítő, végs ő „csomagegyezség”, de a nemzeti érdekek védelme mentén el is fajulhat a vita. A közös külpolitika fenntarthatóságát érintheti a koszovói válság (és rajta keresztül általában a nyugatbalkáni helyzet) ez évi alakulása. Mindeközben személyi viták is fellán golnak majd az év második felében, midőn esedékessé válik az Európai Tanács első elnökének, valamint a megerősített jogkörű külpolitikai főképviselőnek a kiválasztása – feltéve, hogy lezárul a lisszaboni szerződés ratifikálása. És akkor még nem is szóltun k a háttérországokban várható változásokról: a választásokhoz közeledő német kancellár asszony esetleges elbizonytalanodásáról, a már ma is meggyengült brit kormányfő netán további hátrálásáról (ami például a költségvetési felülvizsgálati vitákban lehet me ghatározó tényező). Vagy arról, vajon az idén is fennmarade Sarkozy „EUdinamizmusa” – elviekben igen, hiszen a második fél évben francia soros EUelnökség lesz – , és ha igen, milyen irányba fog húzni (például a közös agrárpolitika vitáiban). Akad tehát bőven tényező az integráció erősítésére is, gyengítésére is 2008 során. Szinte bizonyos, hogy a lisszaboni szerződés ratifikálásával az előbbiekre való hajlandóság erősödhet. A másik verzióba egyelőre jobb nem is belegondolni. vissza Schengeni gyomorgörcs Népszabadság • Tanács István • 2008. január 8. A határokon érezhető történelmi gyomorgörcs a schengeni övezet kiterjesztésekor sem szűnt meg, csak visszavonult Hegyeshalomról Röszkére, Tiszabecsre, Beregsurányba. Sokban különbözik ugyan a szerb és az ukrán határ, a hatósági arroganciában, a lassúságban, a kiszolgáltatottság fenntartásában azonban kevés a különbség. Az ukrán határon a fő cél annak megakadályozása, hogy a végtelen szegénységben élő kárpátaljaiak és a cse mpészésből vagyonosodó seftelők behozzanak valamennyit az unióba az ottani olcsó cigarettából. Már egy karton cigarettához is vámeljárás szükséges, és amit tíz perc alatt el lehetne intézni, azért válogatás nélkül hatnyolc órás megalázó várakozásra kénysz erítik az embereket, emiatt azoknak is több időbe telik az átkelés, akik nem hoznak, visznek semmit. Röszke más káposzta: arra vezet az E75ös főút, amely egyben a X/A európai fő közlekedési folyosó. Magyarországon már a határig ér az M5ös autópálya. Ez a NyugatEurópában dolgozó balkáni vendégmunkások és a Görögországba utazó üdülők szokott útvonala. Azért épült az Európai Unió támogatásával mindkét oldalon a korszerű határállomás, hogy lehessen haladni. A szerbiai részen Belgrádtól szűk két óra alatt l ehet Horgosig érni. Nincs értelme Tiszasziget vagy Tompa felé kerülni: rossz minőségű, települések során keresztül vezető utakat lehetne választani az autópálya helyett. Horgosnál viszont rendszeresen órákat kell várni a magyarországi belépésre, amit a mag yar hatóságok a schengeni szabályokkal indokolnak. Ha azonban valaki ott áll a sorban, úgy látja, hogy enynyi várakoztatás nemcsak indokolatlan, hanem indokolhatatlan is. Amikor nincs utazási csúcs, akkor egykét sáv van nyitva. Az uniós polgároknak hiába jelöltek ki külön sávokat, ezt a hatóságok figyelmen kívül hagyják. Van ugyan némi technikai akadály - a szerbiai polgárok csak márciustól kapnak olyan új útlevelet, amelyet le tud olvasni az azonosító készülék , de ez korántsem magyarázza, hogy mindenki számára ennyire lassan haladjon az átkelés. Az utasoknak - nyilván elhamarkodottan - az a benyomásuk, hogy a határőrök és a vámosok szándékosan lassan dolgoznak.
