Reggeli Sajtófigyelő, 2008. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-01-08
13 Az R MDSZ ellenzékének további, egymás közötti tárgyalásairól szólva a polgármester kifejtette: az MPP bejegyzése után előfordulhat, hogy immár nem meghívottai, hanem házigazdái lesznek a megbeszéléseknek. Mint ismert, a bukaresti törvényszéken csütörtökön tar tják az MPP bejegyzési tárgyalását. Szász Jenő nem reménykedik abban, hogy ezen máris kedvező döntés születik, abban azonban igen, hogy érdemi tárgyalást tartanak. „Abban reménykedem, hogy legalább nem lesz újabb időhúzás és halasztás” – jelentette ki. vissza Szlovénia, a párbeszédbajnok? Új Magyar Szó 2008. január 8. Szerző: Szőcs Levente Ljubljanában gyülekeznek ma az európai biztosok, hogy részt vegyenek az Európai Unió soros elnökségét hivatalos kezdetét jelentő ünnepsé gen. Szlovénia – amely a volt kommunista országok közül elsőként állhat az EU élére – részben készen kapta a napirendet, de a kényes kérdéseket ez a tagállam sem kerülhette el. A legbonyolultabbnak ezúttal Szerbia határozott kiállása bizonyulhat Koszovó ü gyében. A soros elnökségek prioritásait jó előre egyeztetik Brüsszellel, az európai biztosok ma mégis Ljubljanába utaznak, hogy – amint a hivatalos közlemény fogalmaz – közelebbi kapcsolatba kerüljenek az új EUvezetés, Szlovénia terveivel. Az egyébként p rotokolláris látogatásnak ezúttal más célja is van: a kultúrák közötti párbeszéd európai évének hivatalos megnyitása. Lehet véletlen egybeesés, hogy Szlovénia éppen most veszi át az Unió irányítását. de kétségkívül találó. A több mint nyolcvan százalékban szlovén nemzetiségű földközitengeri országban a magyar és az olasz nyelvet hivatalos nyelvként ismerik el. Igaz, hogy ez csak egyes területekre érvényes, de mindenképpen gesztusértékű, hiszen a későn érett szlovén nemzet (államiságra először 1991ben te tt szert) az idők folyamán magyar és olasz uralom alatt egyaránt állt, nem beszélve arról, hogy a 2002es népszámlálás adatai szerint a két kisebbség együttesen is az összlakosság kevesebb mint egy százalékát teszi ki. A kultúrák közötti párbeszéd évét ma délután nyitja meg ünnepélyesen Danilo Türk szlovén államfő a brdói kastélyban. A Tito rezidenciájaként is szolgált épület ad otthont egyébként minden rendezvénynek, amelynek Szlovénia az Európai Unió soros elnökeként gazdája lesz. ► Örökölt prioritások Öt prioritást jelölt meg Janez Janša szlovén miniszterelnök Brüsszelben, novemberben a soros elnökségre készülve. Első helyre tette az „Európa jövője” címszó alatt ismert folyamatot, amely decemberben fontos állomásához érkezett. Az uniós alkotmányt hely ettesíteni hivatott reformszerződés megszületése és aláírása után már csak a ratifikálás van hátra, de az elmúlt néhány évre visszatekintve ez egymagában sem kis dolog. Ennek ellenére, miután NagyBritannia és Dánia lemondott a tervezett népszavazásról az ügyben, várhatóan nem emelkednek újabb akadályok a 2009es hatályba lépés előtt. A második prioritás a Lisszaboni stratégia, a márciusi gazdaságpolitikai csúcson kell ugyanis újabb konkrét terveket megfogalmazni a következő három éves ciklusra. Noha ma má r kevesen hisznek a stratégia sikerében – az eredeti terv szerint a cél az lenne, hogy az Európai Unió az évtized végére a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb gazdaságává váljék – a reformfolyamat fontosságát senki nem vonja kétségbe. A harmadik p rioritás nem „napirend szerinti”, de szintén hagyaték. Az első féléves elnökség idején kiemelt figyelmet kívánnak szentelni a lisszaboni folyamathoz részben kapcsolódó energiapolitikai kérdéseknek, illetve a klímaváltozásnak, bár – Janez Janša szavaiból le galábbis ez derült ki – kevés esély van arra, hogy a közös
