Reggeli Sajtófigyelő, 2008. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-01-02
15 Belgrád: kormányt buktat az orosz "nyet"? Népszabadság • Pilcz Nándor • 2007. december 31. Az elnöki bársonyszékért folyó kampányban az egyi k tábor folyton az európai útról, a másik meg az oroszokkal való kapcsolatok szorosabbra fűzéséről szaval - Szerbiáról szót nem ejt egyik sem. Ennyit mondott indoklásként Velimir Ilics, a szerb kormány botrányairól elhíresült minisztere, amikor megkérdezté k: a kormányzó koalíció tagjaként miért indul a választáson maga is, ahelyett hogy Tadics jelölését támogatná? Magyarázatnak ez is jó, ám sokkal nyomósabb okra tudott hivatkozni Mladjan Dinkics, a gazdasági tárca vezetője arra a döntésére, hogy leköszön tagságáról a szerborosz gazdasági együttműködési munkacsoportban. Dinkics és a pártjából (G17) való másik három miniszter ugyanis nem akar részese lenni a szerb olajipar privatizálásának, amelynek - a jelek szerint - egyetlen haszonélvezője az orosz Gazp rom lehet. Egyre nyilvánvalóbb a gazdasági szakemberek részéről már korábban megjósolt tény: a Koszovó státusáért vívott nemzetközi csatározásban "aranyat érő" moszkvai támogatás, az ENSZ BTben esedékes orosz nyet túl sokba fog kerülni Szerbiának. Mára kiderült: bagóért juthat orosz kézre az ország olajipara. A minap villámgyorsan titkosított előszerződés néhány sarkalatos pontja azonban azonnal kiszivárgott. A közvélemény így értesülhetett arról, hogy a Déli áramlat gázvezeték nem hoz jövedelmet a külfö ldi tőkebefektetések nélkül maradt országnak. Az orosz elképzelés szerint Szerbiának az Olaszországig nyúló s ezért állandó devizabevételt garantáló fővezeték helyett csak egy vékonyka "vakbél" jut, amelynek innenső végén, a bánáti Udvarnoknál föld alatt i gáztároló lesz. Ez - a Gazprom szerint: értelemszerűen - orosz tulajdonba kerül. A moszkvai partner elvárja, hogy a szerb kormány tekintsen el nemzetközi tender kiírásától. Ehelyett érje be annyival, hogy szerb olajipar részvénycsomagjának 51 százalékáér t kap 400 millió eurót. A szerb sajtóban megszólaltatott gazdasági szakértők egyetértettek abban, hogy ilyen hátrányos szerződést a világ egyetlen kormánya sem engedne meg magának. Az év utolsó parlamenti ülésén, vasárnapra virradóan a házelnök május 11ére kiírta a vajdasági tartományi és a helyhatósági választásokat. Ha az említett "történelmi" olajüzlet miatt kormányválság alakulna ki, akkor már jövőre rendkívüli parlamenti választásra is sor kerülhet. vissza Akcióban a z új tagállamok − Tizenöt tagúra bővült az euróövezet – Szlovénia az EU kormányrúdjánál Népszabadság • Szőcs László • 2008. január 2. Szlovénia júliusig alakíthatja az Európai Unió menetrendjét. Ciprus és Málta zökkenőmentesen állt át az euró használa tára, de egy hónapig a régi pénzzel is lehet még fizetni. Dobrodosli! Üdvözöljük! – érkezett a debütáló szlovén EUelnökség smsüzenete a brüsszeli újságírók mobiltelefonjára, miután Dimitrij Rupel külügyminiszter Madeira szigetén szilveszterezve vette á t a stafétabotot portugál kollégájától. A 2004ben csatlakozott országok közül még egyik sem látta el az elnöki tisztet. – Nagy kihívás áll előttünk, az egyik legnagyobb függetlenségünk kivívása óta – mondta újévi üzenetében Janez Jansa szlovén kormányfő . Az egykori Jugoszláviából 1991ben kivált, kétmilliós ország az éghajlatváltozás elleni küzdelmet, az energiapolitikát, az EU lisszaboni programját (gazdasági növekedés és munkahelyteremtés), valamint a NyugatBalkán „európai perspektíváját” állítja félé ve középpontjába. Elsőnek alighanem Koszovó kapcsán bizonyíthat: a szlovéneknek kell az EUt minél nagyobb egységbe terelniük, amennyiben a koszovói albán többség kikiáltja függetlenségét. A huszonhetek nem együtt, hanem különkülön ismerhetik el az önálló ságot, márpedig a ciprusiak, a szlovákok, a románok és a görögök egyelőre nem hajlandóak erre. A szlovének, akik kedden az euró bevezetésének első évfordulóját is ünnepelhették, a magyarok után másodikként, a napokban ratifikálják az EU lisszaboni szerződé sét. Nemcsak 2008at, de a közös uniós valuta - zökkenőmentesnek bizonyult – átvételét is köszönthette Ciprus és Málta. A két kis, földközitengeri országgal az euróövezet tizenöt tagúra, a közös pénzt használó európaiak száma pedig 318 millióra nőtt. Ja nuár utolsó napjáig az euróval párhuzamosan marad használatban a ciprusi font és a máltai líra, amelyek árfolyamát júliusban rögzítette az EU pénzügyminiszteri tanácsa. Megfigyelők azonban arra
