Reggeli Sajtófigyelő, 2007. december - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-12-29
11 rosszban együtt éltünk, így hát lényegében örömmel fogadtuk a döntést", melynek ny omán Szlovákia tizenöt évvel ezelőtt önálló országgá vált. Jóllehet, 1990 után Magyarország lakossága - ide sorolva a szakértőket is - nem számolt Csehszlovákia kettéválásával, különösképpen nem azok után, hogy a föderáció már kész tény volt. Magyarors zág azonban azonosulni tudott az annakidején Szlovákiában túlsúlyba került, a teljes önállóságot szorgalmazó gondolkodásmóddal, s el is tudta azt fogadni. "Más kérdés - jegyezte meg az Antallkormány akkor hivatalban levő külügyminisztere , hogy mi an nak ellenére is kiegyensúlyozottabb viszonyt képzeltünk el, hogy a Duna szerintünk jogszerűtlen elterelése miatt akkor igen csak nehéz idők jártak, de Magyarország mégis azonnal elismerte Szlovákiát, őszintén kívánt minden jót az ország önálló létezéséhez, ami ma is érvényes." Jeszenszky hangsúlyozta, hogy véleménye szerint Szlovákia jól járt, mert az ország minden várakozást felülmúlóan fejlődött, bebizonyosodott, hogy a szlovákok az önálló országon belül jobban sáfárkodnak javaikkal, mint a közösben. vissza Rupel: a szlovén EUelnökség számára elsőbbséget élvez a bővítés kiterjesztése a NyugatBalkánra Bécs, 2007. december 28., péntek (MTI) - A januárban kezdődő szlovén európai uniós elnökség legfontosabb törekvésén ek nevezte a szlovén külügyminiszter a közösség bővítésének kiterjesztését a NyugatBalkánra. Dimitrij Rupel a Die Presse című osztrák lap pénteki számában megjelent nyilatkozatában elmagyarázta, hogy ha valaki Európa térképére néz, azt látja, hogy Szl ovénia és Görögország között "meghatározatlan" terület, egyfajta lyuk tátong. "Horvátország már úton van az unióba, és ez jó. Azt szeretnénk látni, hogy Szerbia is minél gyorsabban kövesse példáját" - mondta, Macedónia és Montenegró tagjelöltségét is szób a hozva. Egy kérdésre válaszolva visszakérdezett: "Lehetséges lenne egy jövőbeli Európa Szerbia nélkül?" A bővítés folytatásának előfeltétele azonban a lisszaboni reformszerződés ratifikálása a tagországok által - hangoztatta a külügyminiszter. Hozzáfű zte: Ljubljana azon lesz, hogy lehetőleg minél nagyobb tempót diktáljon a jóváhagyás folyamatában. A koszovói problémát illetően kijelentette, hogy a válság megoldása lényeges és elkerülhetetlen, de nem tartozik az elsődleges dolgok közé. Benyomása s zerint az unión belüli álláspontok között távolról sincs akkora ellentét. "Ha egykét szavazat hiányzik, azzal még együtt lehet élni. Nem szükséges a teljes egyetértés, elegendő a 90 százalékos is" - mondta. Mint kifejtette, a koszovói albánoknak minde nt meg kell tenniük, hogy bevonják a tartományban élő szerbeket a demokratizálódási folyamatba. Megítélése szerint a konfliktus egyik alapproblémája az, hogy az ottani szerbek nem érzik hazájuknak Koszovót. Ezért üdvözölné, ha a koszovói szerbek Belgrád he lyett inkább Pristinában látnák azt a helyet, ahol befolyást szeretnének elérni. "Ez persze nehéz" - ismerte el a szlovén külügyminiszter. vissza Marosvásárhely — Iaşi autópálya: koncessziós pályázat jövőre Erdély.ma [ 2007. december 29., 08:15 ] „Brüsszelben már folytak tárgyalások a kelet — nyugat irányú, Moldvát Európával összekötő, a Székelyföldet érintő Marosvásárhely — Iaşi autópálya szükségességéről. A politikai akarat tehát megvan ennek felépítésére. Nekünk az a felada tunk, hogy még a 2008as parlamenti választások előtt kiírjuk a koncessziós pályázatot, hiszen akkor az utánunk jövő kormányok már nem állíthatják le az autópályaépítést" — fejtette ki Tánczos Barna, a szállításügyi minisztérium államtitkára évértékelőjéb en. Az államtitkár kitért az országos útrehabilitációs terv fontosságára is: „az év végén megkezdtük a tárgyalásokat az Európai Befektetési Bankkal az országos útrehabilitációs projekt VI. szakaszának kibővítéséről, így reményeink szerint nemcsak az ország os jelentőségű főutak, hanem a települések területén lévő utak is felújításra kerülnek". vissza Bűnben fogant, ridegtartásban él az összmagyarság tévéje Felvidék.ma 2007.12.28. Forrás: Heti Válasz Kitörési pontokat keres, ezért a kelet felé is nyit a létrejötte óta folyamatosan pénzhiánnyal küszködő Duna Televízió. Az intézmény karácsonykor ünnepelte 15 éves fennállását. Egy műsor árát és soksok tányérantennára valót gyűjtenek össze évente a Duna Televízió baráti k örei, amelyek 1994ben kezdtek el szerveződni. A Duna léte és műsorai máshogy is tudják mozgósítani a nézőket. Tavalyelőtt több mint százmillió forint jött össze a tévé
