Reggeli Sajtófigyelő, 2007. december - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-12-15
37 állampolgárságát" – mondja a nő, aki családfenntartóként havonta százszázhúsz dollárt keres. A helyiek a nem hivatalos orosz követségen nyújtják be kérvényeiket: orosz állampolgárként könnyebb munkát vállalniuk; Moldova, Európa egyik legszegényebb államának útlevele még nekik sem vonzó. Oroszország gazdasági segítséget is nyújt a szakadároknak – például a Dnyeszter menti részről ki nem fizetett földgázszállítmányok formájában – , valójában azonban a tét Moldova. Moszkva kényelmes hely zetben van, elvégre az EU u u közvetlen szomszédságában okoz katonai jelenlétével súlyosbított problémát. Közben arról sem tett le, hogy Moldovát visszacsábítsa befolyási övezetébe. A moldovai elnök, Vladimir Voronin – Európa egyetlen kommunistaként megv álasztott elnöke – időnként ingadozni látszik. Tavasszal arról röppentek fel hírek, hogy moszkvai közvetítéssel kész lenne kiegyezni a tiraszpoliakkal, és szavatolt helyeket adna nekik a leendő föderális törvényhozásban és kormányban. Talán a Nyugat ideges reakciója láttán döntött úgy Voronin, hogy mégsem Moszkvával üzletel. Új javaslata arról szól, hogy Moldova hat és fél ezres, illetve a PMR tízezres fegyveres erejét szélnek kell ereszteni, az orosz "békefenntartók" helyére pedig nemzetközi megfigyelők érkeznének. Voronin felkínálta, hogy a PMRbeli cégek Moldova jogán exportáljanak az EUba, és akkreditálná a tiraszpoli egyetemet is. A javaslat nem kecsegtet több sikerrel, mint a korábbiak. Chisinau és Tiraszpol megbékélését régóta szorgalmazza az EBESZ , Ukrajna, Oroszország, az Egyesült Államok és az EU is, eddig hiába. A borok útja "A bortilalomra kell figyelni" – mondja Galina Selari közgazdász, a chisinaui Stratégiai Tanulmányok és Reformok Központjának vezetője. "Ha Moszkva feloldja a moldovai b or behozatalának tilalmát, akkor lehetséges valamiféle megállapodás." Oroszország ugyanis korábban – nyilvánvalóan fegyelmező szándékkal – egyik legjelentősebb bevételi forrásától ütötte el a moldovai gazdaságot. Húszhavi büntetés után a moldáv borok novem ber elejétől ismét elindulhatnak hagyományos felvevőpiacuk, Moszkva felé. A PMR gazdasága, ha lehetséges, még jobban vergődik: Kijev betartja a Chisinauval kötött vámmegállapodást, amelynek értelmében csak a Moldovában bejegyzett cégek szállítmányai léph etnek Ukrajna területére. Ez a legjövedelmezőbb Dnyeszteren túli iparágat, a hosszú és gyengén ellenőrzött határon át zajló csempészetet, nem számolta ugyan teljesen fel, de a legálisan üzletelni akaró cégeket nehéz helyzetbe hozta. A zavaros és áttekint hetetlen viszonyoknak vannak nyertesei: a moldovai és a Dnyeszter menti elit a nagy ügyletekben zökkenőmentesen képes együttműködni. Aligha csak a könnyen átjárható tűzszüneti vonalnak a következménye, hogy az egyik moldovai érdekeltségű gyorsétteremlánc T iraszpolban is üzemel – és ez csupán a valamelyest áttekinthető üzlet szférája. Nem biztos, hogy valóban mindenki úgy látja, hogy véget kell vetni a mostani állapotoknak. "Legálisan működni? Hát… nehéz", mondja Szerjózsa, a vidám pénzváltó, aki szerint a többékevésbé legális üzletelésnek egy előnye biztosan van: a vállalkozó tovább életben maradhat. A PMRbeli cégek adót fizetnek, öttizenöt százalékot, mértéke pedig "attól függ, ki kéri, mikor, és hogyan", magyarázza Szerjózsa. Ő csak kis hal a Dnyeszte r melléki mocsárban. Ahol állítólag már a legnagyobb ragadozó, a rejtélyes tulajdonosi hátterű, rengeteg üzletágban érdekelt Sheriff is rosszul érzi magát. "A Sheriff is terjeszkedne, és számukra sem jó a megoldatlan helyzet" – mondja Selari a benzinkúthálózat, áruházlánc, kábeltévé, italgyár, pékség és vágóhíd mellett futballklubot és fociakadémiát is üzemeltető vállalkozásról. Szerinte a cég kinőtte a PMR kereteit, és regionális szinten is jelentős vállalkozás lehetne. A Sheriffnek egyébként szinte mág ikus erőt és korlátlan politikai befolyást tulajdonítanak Tiraszpolban és Chisinauban egyaránt; sokáig Szmirnovot sejtették a cég hátterében, de most úgy látják, hogy a cég elfordult az elnöktől, és az ellenzéket pénzeli. "A konfliktust a gazdaság felől kell megoldani. A közös gazdaság kéthárom éven belül felépítené a közös államot" – mondja Selari, aki a politikai keretet, a közös állam formáját másodlagosnak tartja. A gazdasági
