Reggeli Sajtófigyelő, 2007. december - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-12-15
12 A szabadság utáni sóvárgást Nyugaton felváltotta a biztonság és az erős állam utáni vágy, éppen ezé rt a Keletre való utazás váratlan lehetősége ingerültséget vált ki – fogalmaz vezércikkében a konzervatív Die Presse című osztrák lap. Az osztrákok többsége egyre inkább tart attól, hogy a beutazó keleteurópaiak miatt megugrik a bűnözés, ezért szeretnék, ha a hadsereg és a rendőrség a határ mellett maradna. Miért van az, hogy most, amikor tulajdonképpen mindenkinek ujjongania kellene, mert végre megszűnnek az Európát elválasztó utolsó korlátok is, a szabadság fölötti örömöt csak az egykori keleti blokk o rszágaiban érzik, Nyugaton ellenben nem? – teszi fel a kérdést a pénteki Die Presse című osztrák napilap. A szerző szerint a keleteurópaiak örömujjongása érthető, hiszen számukra a schengeni nyitás a szabadság felé vezető végső lépést jelenti. Talán a ha tár innenső oldalán azért nem éreznek ebből semmit, mert számukra a szabadság magától értetődő, ám önbecsapó adottsággá vált – veti fel a nyugati közvélemény hozzáállását boncolgatva a vezércikk szerzője. Elfogadják a szabadságjogok korlátozását „Ideát s zinte alig van tiltakozás, amikor a rendőrséget újabb és újabb lehetőséggel ruházzák fel. Belenézhetnek az adatainkba és az üzeneteinkbe, lehallgathatják a mobiljainkat. Most, amikor a kommunista elnyomás rémképe lassan a feledésbe merül, hallgatagon elfog adjuk személyes szabadságunk korlátozását. Az ezzel ellentétes irányzatok, mint például a Keletre való utazás váratlan lehetősége, csak ingerültséget vált ki" – húzza alá a cikkíró, utalva arra a közvéleménykutatási eredményre, amely szerint az osztrákok csaknem kétharmada elutasítja a keleti határok lebontását. Megítélése szerint a szabadság utáni sóvárgást Nyugaton felváltotta a biztonság és az erős állam utáni vágy. Az óhaj nemcsak a globalizált világ által kikényszerített kemény versennyel szembeni v édekezésre vonatkozik, hanem érinti egy vélt gonosszal szembeni átfogó biztonságra való törekvést is. Az emberek elfogadják, hogy a terrorizmus elleni harc jegyében aláássák eddig alapvetőnek tartott szabadságjogaikat. Az osztrákok többsége azért szeretn é, hogy a rendőrség és a hadsereg addig maradjon a határ mentén, ameddig csak lehet, mert fél attól, hogy a beutazó keleteurópaiak révén megugrik a bűnözés. A szabadság már nem érték „Ami itt történik, az nem kevesebb, mint a teljes átfordulása azoknak a fogalmaknak, amelyeket a hatvanas, hetvenes- és nyolcvanas években alkottunk az értékekről. A félelem és a biztonság utáni vágy rátelepül egy korábbi társadalmi alapkonszenzusra, nevezetesen arra, hogy a személyes szabadság a legfőbb jó, amelynek a hat árai addig terjedhetnek, míg más jogok érvényesülését nem sértik" – áll a Die Presse vezércikkében. A szerző szerint most, amikor végre szabaddá válik az utazás, és a belső határok megszűnésével egy egész kultúrtérség nyílik meg, teli vendégszerető ember ekkel, az osztrákokban mégis az a benyomás keletkezik, hogy jobb lesz inkább beszögelni az ablakokat, kulcsra zárni az ajtókat, és leszedni a ruhákat a szárítókötélről. „A probléma azonban nem biztonságtechnikai, hanem mentális. A biztonságot ma értéknek t ekintjük, a szabadságot azonban nem. Majd akkor fogjuk újra értékelni, ha már semmi sem marad belőle" – fejeződik be az írás. vissza A Baltikummal erősítenek a visegrádiak FigyelőNet, MTI 2007. december 14. , 12:42 Ös szehangolt együttműködésről, Koszovóról és az energiabiztonságról tárgyaltak a brüsszeli EUcsúcson a balti államok és a V4 vezetői. A találkozót a magyar kormányfő kezdeményezte. „Teljes volt az egyetértés abban, hogy a valóban hatékony érdekérvényesí tés érdekében szükség van a két országcsoport eddigieknél összehangoltabb együttműködésére” – hangsúlyozta Daróczi Dávid kormányszóvivő a találkozót követően. A hét ország közös problémái közé tartozik az energiafüggőség kérdése, Magyarországhoz hasonlóan a balti államokra is érvényes, hogy az orosz gázszállításoktól függenek.
