Reggeli Sajtófigyelő, 2007. december - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-12-12
9 Lehet szó társadalmi mobilizációról erőszak nélkül? Minél tovább várunk, annál nehezebb lesz. Minél hosszabb és mélyebb a hallgatás, annál elsöprőbb a vihar. De a tüntet ésekre való megfelelő felkészülés a legfontosabb, hogy valódi eredménye legyen a megmozdulásoknak. Szerintünk először népszavazást kellene tartani a függetlenségről, aztán kikiáltani, majd az új állam elismerését kérni. A politikusaink ezt fordítva csiná lják. Mintha azt várnánk, hogy az Egyesült Államok kiáltsa ki a függetlenséget. A népszavazással megakadályoznánk, hogy a képviselőink egyezséget kössenek Szerbiával. Van egyáltalán szándék ilyen egyezségre? Szerbia célja, hogy megossza Koszovót, és Mitr ovica elszakadásával zsarolja Koszovó függetlenségi nyilatkozatát. Ez történt Boszniában is. Az Ahtisaariterv decentralizációja szerb kantonokat hozna létre saját határokkal. Belgrád továbbra is kizárólag területben gondolkozik. Azok az albánok, akik szer b önkormányzat alá kerülnek majd, nem fogják ezt békében elfogadni. Ezt nehéz lesz kezelnie a nemzetközi közösségnek. Sajnos a világ rehabilitálta Szerbiát Milosevic bukása után. Igazságtalannak érzem, hogy ahelyett, hogy Szerbia, az „elkövető” lenne nemzetközi gyámság, az „áldozatok”, Bosznia és Koszovó felett uralkodik a nemzetközi közösség. A kérdés gyökere, hogy rossz a probléma definíciója. Decentralizációról csak a szuverenitás után beszélhetünk. A közeljövőben felálló EUmissziót legitimnek tartja? Csak akkor teki ntem legitimnek, ha a szuverén Koszovó gazdasági támogatására érkezik. De valójában nem lesz más, mint az UNMIK. Ha valaki az alkotmány, a parlament és a kormány fölött áll mint egy Leviatán, ha megváltoztathatják a törvényeinket és kirúghatják a miniszter einket, akkor az nem demokrácia, hanem egy újabb neokolonizáló szervezet. Albin Kurti 1975ben született. 1997től a prisitnai egyetemen békés diáktüntetéseket szervezett Milosevic ellen. A háború kitörése után az UCK politikai képviseleténél dolgozott. 1999 áprilisában a szerb rendőrség letartóztatta, és 2000ben Nisben 15 év börtönre ítélték. Nemzetközi nyomásnak köszönhetően 2001ben kiszabadult. Visszatért Pristinába, ahol azóta is politikai aktivista. Az Önrendelkezés! (Vetenvedosje!) nevű mozgalom egyik vezetője, mely tiltakozik a szerbekkel való tárgyalás ellen, és népsza vazást szorgalmaz a státuszról. 2007. február 10én az Ahtisaariterv elleni tüntetésük erőszakba fulladt. Az ENSZ kötelékébe tartozó román rendőrök gumilövedékkel fejbe találtak két tüntetőt, akik meghaltak. Albin Kurtit azóta börtönben, illetve házi őriz etben tartják fogva. Az Önrendelkezésnek 13 ezer regisztrált tagja, és 1000 aktivistája van. Céljuk „az emberek politikai emancipálódása.” vissza Schengen elszigeteli a Vajdaságot − munkanélküliséggel küszködő délvidékiek nek a vízumra sincs pénzük. Magyar Hírlap 2007.12.12. Kilenc nappal hazánk schengeni csatlakozása előtt a vajdasági magyarok továbbra is a letelepedés nélküli kettős állampolgárság megadását remélik Budapesttől. Az új beutazási feltételek a délvidéki eket sújtják a legjobban. Nagymértékben megnehezül a vajdasági magyarok széles tömegeinek a kapcsolattartás hazánkkal, miután Magyarország december 21én csatlakozik a schengeni övezethez. "Több tízezer magyar az egyedüli enyhítő körülménnyel sem élhe t, mert az, hogy kérhetünk utazási támogatást a kedvezményes, harmincöt eurós vízumdíj kifizetéséhez, még nem oldja meg mindenki gondját" – vázolta fel a problémákat lapunknak Dévavári Zoltán, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) alelnöke. Sokan nem képesek beszerezni az olcsó vízum kiadásához szükséges iratokat sem, mert az is jelentős költséggel jár. Annak ellenére pedig, hogy a munkanélküliség aggasztó méreteket öltött a Vajdaságban, az utazónak állandó jövedelmet és munkahelyet igazoló dokumentumokat kel l felmutatnia. "A kárpátaljai magyarok december 21. után kishatárforgalmi engedéllyel és kedvezményes schengeni vízummal léphetnek be Magyarországra" – tudtuk meg Viczián Tamástól, hazánk ungvári konzuljától.
