Reggeli Sajtófigyelő, 2007. december - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-12-11
13 El mondta, a hétfői vitában ismét nagy hangsúlyt kapott, hogy mindegyik fél deklarálta: tartózkodni fog az erőszaktól. Elhangzott, hogy Koszovó jelenlegi státusa nem fenntartható, a folyamat megy tovább. A miniszterek megerősítették, hogy a folyamatn ak ellenőrzöttnek, a lehetőségek szerint irányítottnak kell lennie tartalmában és időben - ez azt is jelenti, hogy "nyomatékosan ott van az asztalon az Ahtisaariterv összes követelménye". Az unió emellett egyértelművé kívánja tenni azt is, hogy Koszo vó esetleges függetlensége nem tekinthető precedensnek. Egyes tagállamok, de unión kívüli államok is, mint például Oroszország, elsősorban azért ellenzik a tartomány függetlenségét, mert félnek, hogy az ösztönző hatással lehet más országok elszakadni vágyó közösségeire. Göncz Kinga elmondta azt is, nem kizárt, hogy az EU a pénteki csúcsértekezlet záródokumentumában a tagjelöltség fogalmát is szerepelteti Szerbiával összefüggésben. A hétfői találkozó többi témája közül kiemelte, hogy a tagországok vi ta nélkül adták meg a felhatalmazást az unió alapjogi chartájának aláírására. A dokumentumot a csütörtökön Lisszabonban aláírandó reformszerződés részeként kezelik, a tagországokra elvileg kötelező érvényű megállapodás lesz. Magyarország mindvégig komolyan képviselte a charta uniós jogba emelését - hangoztatta Göncz Kinga. Megerősítette, hogy sor kerül az évzáró csúcsértekezleten egy új uniós szakértői csoport felállításának bejelentésére is. A francia felvetésre létrehozandó csoport feladata az lesz, h ogy az EU távlati jövőjéről gondolkodjon. Mint mondta, Magyarország és mások sürgették, hogy a bővítés kapjon nagyobb teret a csúcstalálkozó következtetéseiben, de ez a kérdés még nem dőlt el. A tervezett szöveg ugyanakkor eredményként utal a nyug atbalkáni vízumkönnyítési megállapodásokra, és Magyarország ezt is úttörőként képviselte. Fontosnak ítélte Göncz Kinga azt is, hogy Moldova "elkezdett bekerülni a közös gondolkodásba". Magyar kezdeményezést követően immár sok tagország tett említést arról, hogy ennek a volt szovjetköztársaságnak komoly uniós aspirációi vannak, és erre ott fontos politikai elkötelezettség is látszik. vissza A VMSZ nem akar egyoldalúan kikiáltott koszovói függetlenséget Fazekas László, az MTI tudósítója jelenti: Belgrád, 2007. december 10., hétfő (MTI) - Koszovó függetlenségének egyoldalú kikiáltása ellen foglalt állást hétfőn a legnagyobb délvidéki magyar párt, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke. Pásztor István - ahogy a Tanjug szerb hírügynökség idéz te - Szabadkán azt mondta: a vajdasági magyarok érdeke az, hogy Koszovóról további tárgyalások nyomán olyan döntés szülessen, amely beépül Szerbia jogrendjébe. Az érvényes szerb alkotmány az ország elszakíthatatlan részének nevezi Koszovót, míg a hely i albán többség vezetői semmi másról nem akarnak hallani, csak a Szerbiától való teljes különválást jelentő függetlenségről. A tartományról szóló - nemzetközi felügyelet alatt tartott - tárgyalások hivatalosan befejeződtek a múlt héten. Egyezség nem s zületett rajtuk, a két fél álláspontja semmit sem közeledett, s valamilyen nemzetközi döntés kell ahhoz, hogy a kérdés nyugvópontra jusson. Pillanatnyilag nem világos, hogy ki és mikor fog dönteni. A Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia alkotta "visegrádi négyek" sem tudtak hétfőn egyetértésre jutni a kérdésben, és erős ellentétek akadályozzák a döntéshozatalt az ENSZ Biztonsági Tanácsában, valamint az Európai Unióban is. Ragaszkodunk hozzá, hogy a kérdést békésen oldják meg, s a helyi szerb közösségnek legyen kilátása az életre, a fennmaradásra - fogalmazott a Tanjug híre szerint Pásztor István. vissza Magyar képviselő EPfellépést kér a Magyar Gárda ellen Brüsszel, 2007. december 10., hétfő (M TI) - Lévai Katalin (MSZP) európai parlamenti képviselő "a Magyar Gárda legutóbbi akcióját elítélve levélben fordult az EP szocialista frakciójának vezetőjéhez, Martin Schulzhoz, melyben kérte, vesse latba befolyását, hogy az unió emberjogi és esélyegyenlő ségi politikájában hangsúlyosabban kapjon helyett a szegregáció elleni küzdelem s erőteljesebben lépjenek fel szélsőjobboldali szervezetek rasszista megmozdulásai ellen" - közölte az MTI brüsszeli irodájával a képviselő asszony irodája hétfőn. "Az utób bi napok eseményei azt mutatják, hogy a szélsőjobboldal a társadalmi megbékélés és az integráció helyett a szegregációban és a gyűlöletkeltésben keresi és találja meg kontinensünk előtt álló szociális problémák megoldásának egyik forrását. A halálbüntetés visszaállítását valamint a pozitív diszkrimináció megszüntetését követelik a hátrányos helyzetű néprétegekkel, népcsoportokkal szemben" - idézte a közlemény a képviselőt.
