Reggeli Sajtófigyelő, 2007. december - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-12-11
11 Az MVSZ kiáll a délvidéki magyarok mellett Fazekas László, az MTI tudósítója jelenti: Belgrád, 2007. december 10., hétfő (MTI) - A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) teljes szolidaritásáról biztosította hétfőn Szabadkán a délvidéki magyaro kat Patrubány Miklós, a szervezet elnöke. "Szimbolikus jelentőségűnek tartottuk, hogy az MVSZ ezen a napon szolidaritásáról és együttérzéséről tudósítsa a délvidéki magyarokat" - nyilatkozta a politikus az MTInek, miután megtartotta a csak a vajdasági magyar média képviselőinek szóló sajtótájékoztatóját. Az eseményre azért került sor, mert az utóbbi időben sok helyen elhangzott, hogy december 10. egyfajta határnap a délszerbiai Koszovó további sorsa szempontjából. Legkésőbb erre a napra kellett e lkészülnie annak a jelentésnek, amelyet a tartomány sorsáról folytatott tárgyalásokon közvetítő csoport írt Ban Ki Mun ENSZfőtitkárnak. A dokumentum napokkal ezelőtt megszületett, s a múlt hét végén a világszervezet első számú tisztségviselőjének a kezébe került. Patrubány Miklós szerint az MVSZ elsősorban a koszovói kérdés miatt akarta kinyilvánítani szolidaritását a vajdasági magyarokkal, mert szerinte nincs kizárva, hogy Koszovóban az albánok önrendelkezési törekvései miatt újabb zavargásokra kerül sor. Ahogy a kilencvenes években a délvidéki magyarokat ágyútölteléknek használták egy olyan (szerbek és albánok közti) konfliktusban, amelyikhez nekünk magyaroknak semmi közünk, nincs kizárva, hogy ennek az újabb konfliktusnak is részeseivé akarják tenni őket - mondta a politikus. Az MVSZ 1999ben 70 ezer aláírást gyűjtött azért, hogy a délvidéki magyarokat ne vigyék meghalni a koszovói frontokra, és most is ki fogunk állni, ha - Isten őrizz! - újabb bántalom érné délvidéki magyar testvéreinket - ígé rte az MVSZ elnöke. vissza Üdvözölték az Európai Parlamentben az újonnan megválasztott romániai képviselőket Kárpáti János, az MTI tudósítója jelenti: Brüsszel, 2007. december 10., hétfő (MTI) - HansGert Pöttering, az Európai Parlament (EP) elnöke személyesen üdvözölte a testület hétfői strasbourgi ülésnapjának kezdetén a november 25én megválasztott romániai EPképviselőket. A 35 új képviselőből négy magyar nemzetiségű. Pöttering emlékeztetett arra, hogy Romániának hat évtizedbe telt, mígnem ez év elején újra teljesen részévé válhatott az európai nemzetek családjának. Megköszönte azok elkötelezettségét, akik eddig Romániát képviselték az Európai Parlamentben, és eredményes munkát kívánt a most megválasztott EPképvi selőknek. Románia az Európai Parlament összesen 785 helyéből 35öt tölthet be. A november 25én megválasztott új képviselők ezen a napon vették át hivatalukat. A Demokrata Párt listájáról 13, a Szociáldemokrata Pártéról tíz, a Nemzeti Liberális P ártéról hat, a Liberális Demokrata Pártéról három jelölt került be az EPbe. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) két helyet (Sógor Csaba és Winkler Gyula) kapott, függetlenként egy jelöltet (Tőkés László) választottak meg. CsibiMagor Imre a Nemz eti Liberális Párt színeiben szerzett mandátumot. Románia - Bulgáriával együtt - 2005 októberében küldött megfigyelőket az EPbe. Ők, miután az ország 2007. január 1jén csatlakozott az unióhoz, teljes jogú EPképviselők lettek. Közülük most 22en elh agyták az Európai Parlamentet. Az ő mandátumuk vasárnap éjfélkor szűnt meg. Eddig három magyar nemzetiségű (RMDSZes) romániai képviselő volt az Európai Parlamentben: Kelemen Attila, KónyaHamar Sándor és Szabó Károly Ferenc. Az EPben Magyarorszá got 24en képviselik. A most megválasztott négy romániain kívül két szlovákiai EPképviselő is magyar nemzetiségű: Bauer Edit és DukaZólyomi Árpád. vissza Becsey Zsolt szerint újból van miért félteni a Vajdaság etnikai sok arcúságát Brüsszel, 2007. december 10., hétfő (MTI) - Újból van miért félteni a Vajdaság etnikai sokarcúságát - vélekedett hétfőn, az Európai Parlament (EP) strasbourgi ülésnapján elhangzott, napirend előtti felszólalásában Becsey Zsolt néppárti EPkép viselő. Azt mondta, hogy az északszerbiai tartományban, vagyis az unió déli határszélén élő nemzeti és etnikai kisebbségek, köztük a 300 ezres magyarság tagjai aggódnak emiatt. Megfogalmazása szerint az Európai Unió által másfél hónapja Szerbiára kény szerített toloncegyezmény értelmében több tízezer olyan személyt kell visszafogadni Szerbiába, aki illegálisan tartózkodik az integráció tagállamaiban. "Minthogy a szerb kormánynak nincs stratégiája e tömeg társadalmi és földrajzi visszaillesztésére, hiába tiltja a szerb alkotmány papíron az etnikai arányok betelepítés általi megváltoztatását, ha a visszatoloncoltak nem eredeti kibocsátó településeikre, hanem a fejlettebb régiónak s zámító Vajdaságba áramlanak" - jelentette ki a képviselő.
