Reggeli Sajtófigyelő, 2007. december - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-12-01
21 A kisebbségi pártok gyakran hangoztatják, hogy úgy a magyarországi pártoktól, mint ez esetben a szerbiaiaktól egyenlő távolságot (avagy köze lséget) tartanak, amennyiben demokratikus erőkről van szó, s hogy különösen fontos az együttműködés a legerősebb kormányzópárttal is. Per pillanat Szerbiában ez Tadić DSe. Ezzel szemben most velük szakítanak inkább egy velejéig a szerb nacionalista ideoló gián alapuló pártért. Persze, azt mondják: helyi szinten minden másképpen van, akadnak ott rendes emberek. S a választó már csak azért is csodálkozni fog, mert ezidáig például amiatt aggódott a VMSZ, hogy az Európából visszatolonc ol andó százezres tömeg eg y része a magyarlakta településeken köt ki, megváltoztatván az etnikai struktúrát. Hogy mi lesz, nem tudjuk, de Szili Katalin azért megkérdezte Koštunicát, hogy is van ez. Aki lakonikusan azt állította: „az egész országban feltérképezik az ingatlanokat, ho gy a kormány átfogó képet kapjon”. Tehát ha a magyar településeken is összeírják az üres házakat, az pusztán telekrendezés. És ebben Kaszáék már Szabadkán bizonyítottak. vissza Biztonságot mindenkinek - Plassnik: a nemzetköz i közösség számára nagy kihívás a koszovói kérdés Vajdaságma.info/MTI 2007. november 30. [20:23] Szerző: Rácz Péter A nemzetközi közösség számára nagy kihívás a koszovói kérdés, amely egyszersmind érettségi próbát is jelent mind az Európai Unió, mind pedi g Belgrád és Pristina számára - vélekedett pénteken az osztrák külügyminiszter azon a konferencián, amelyet a délszerbiai tartomány biztonságával összefüggő feladatokról rendeztek a bécsi Hofburgban. A tanácskozáson, amelyen részt vett Jaap de Hoop Scheff er NATOfőtitkár és a koszovói ENSZközigazgatás (UNMIK) vezetője, Joachim Rücker is, Ursula Plassnik kifejtette, hogy a következő hónapokban talán még nagyobb szükség lesz a biztonság szavatolására Koszovóban, mint valaha. Leszögezte, hogy a nemzetközi kö zösség továbbra is fenn kívánja tartani jelenlétét Koszovóban, méghozzá a NATO, az EBESZ és a tervbe vett EUmisszió révén. Most, amikor fontos döntések vannak készülőben a terület jövőjéről, a nemzetközi közösség megmásíthatatlan szándéka, hogy szavatolja a biztonságot mindenkinek, aki Koszovóban él, függetlenül attól, hogyan dől el a délszerbiai tartomány jogállása - mondta. Egyidejűleg az albán többség kötelezettségnek nevezte, hogy megteremtse a nyugodt és méltó életkörülményeket a tartományban élő öss zes népcsoport számára, tekintet nélkül azok etnikai vagy vallási jellegére. Hangsúlyozta: a pristinai vezetésnek mindent el kell követnie annak érdekében, hogy a jelenleg teljes elszigeteltségben élő szerbek Koszovóban maradjanak. Ehhez nemcsak a mozgássz abadságukat kell garantálni, hanem azt is, hogy korlátozás nélkül hozzáférjenek olyan, a mindennapi élethez szükséghez forrásokhoz, mint például a víz és az áram - hangsúlyozta az osztrák külügyminiszter, hozzátéve: a jelenlegi helyzetben megérti a szerbek félelmét, amelyet vallási és kulturális létesítményeik sorsa miatt éreznek. A NATO fő t itkára hangsúlyozta hozzászólásában, hogy a tartományban tartózkodó KFORcsapatok nem fognak eltűrni semmiféle erőszakot, amely a biztonságot fenyegetné. Felszólította m ind a belgrádi, mind a pristinai vezetést, hogy tartózkodjanak a nacionalista, provokatív cselekedetektől, és ha lehetséges, folytassák a párbeszédet egymással. A NATO koszovói küldetése nem fog december 10én befejeződni - jelentette ki Jaap de Hoop Schef fer arra utalva, hogy a válságban közvetítő diplomatacsoportnak addig kell letennie jelentését az ENSZfőtitkár asztalára a kudarcot vallott szerbalbán tárgyalásokról. Bármilyen döntés szülessék is, a NATOerők Koszovóban maradnak, ameddig csak szükséges, és megtesznek minden tőlük telhetőt a biztonság és a stabilitás fenntartására. Külön kiemelte, hogy a szerb kisebbséget minden eszközzel meg kell védeni. Joachim Rücker szerint a lehető leggyorsabban tisztázni kellene Koszovó státusát, mert a politikai bi zonytalanság a gazdasági kibontakozást is meggátolja. Nem engedhető meg, hogy Koszovó légüres térben létezzen december 10. után - mondta. vissza Macedónia ismerné el elsőként Koszovót? - A függetlenség egyoldalú kihird etését január 20. utáni napokra tervezik
