Reggeli Sajtófigyelő, 2007. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-11-27
33 Bayer Zsolt alighanem úgy gondolja, hogy nagyon szereti Erdélyt. Hangneme azonban nem erdélyi. És kirohanásai ellenére, soha nem is lesz. vissza Választás után Új Magyar Szó 2007. november 27. Szerző: Horváth Andor Örvendetes, hogy a vasárnapi választás eredményeként a romániai magyarságnak három europarlamenti képviselőre futja: ketten az RMDSZ színeiben szereztek mandátumot, Tőkés László pedig önálló jelöltként. Dícséret érte a több száz ezer erdélyi magyar választónak! Néhán y szót hirtelenjében a tanulságokról: 1. Az erdélyi magyarság komolyan veszi a politikát. A siker annak köszönhető, hogy részvételünk jóval meghaladta az országos átlagot. 2. Igazolódott, hogy a jelöltek támogatottsága ha számszerűen nem is, a két irány ban arányait tekintve egyformán nagy. Ez megerősíti Tőkés László és tábora pozícióját, anélkül azonban, hogy megingatná az RMDSZ helyzetét. 3. A magam nézőpontjából károsnak bizonyult és megbukott az a kísérlet, hogy a két választói tábort a magyarországi politikai megoszlás fogalmaival írják le, és a kampányt részben erre alapozzák. A mi romániai viszonyaink között sem egyik nem mondhatja magáról, hogy nemzeti, sem a másiktól nem tagadhatja meg ezt a minősítést. Ugyanígy nem is tekinthető, nem is címké zhető egyikük baloldalinak. Ezt azért vélem fontos tanulságnak, mert ha nem lehet is meggátolni, hogy magyarországi politikusok támogassanak valakit vagy valamit, nem kellene elfogadnunk, hogy érdekeink ellenében erőltessenek ránk ideológiákat. 4. Válasz tottjaink brüsszeli teljesítménye a jövő zenéje. Legközelebb azonban már ennek ismeretében újítjuk meg mandátumukat. Elkezdődött a romániai magyar politizálás új korszaka. vissza Minden út az unióba vezet - Egyelőre nem leh et tudni, milyen kormány alakul Horvátországban Világgazdaság 20071127 A következő parlamenti ciklus végéig be kell vinni Horvátországot az Európai Unióba – ezzel az elsődleges céllal kezdi meg működését a vasárnapi választások eredményeként megalakuló új zágrábi kormány. Egyelőre nem lehet tudni, hogy a kabinet vezető erejét az eddig kormányzó konzervatív HDZ, vagy a balközép SDP adjae: előbbi tömörülés 60 képviselői helyet szerzett a törvényhozásban, utóbbi 57et, így minden azon múlik, melyikük tud a kisebb pártok megnyerésével kormányképes többséget – azaz legalább 77 mandátumot – összetoborozni. A zágrábi kormányalakítási tárgyalásokat külföldön is nagy figyelemmel kísérik, hiszen az uniós csatlakozás általános célját leszámítva nem sok közös pont v an a két nagy párt tervei között. Ivo Sanader eddigi miniszterelnök minél előbb le szeretné zárni a csatlakozási tárgyalásokat Brüsszellel, ezzel szemben kihívója, Zoran Milanovic SDPvezér a belépést megelőző reformok minőségét és az egyes kérdésekben szü kséges átmeneti mentességeket fontosabbnak tartja a gyorsaságnál. Az uniós tagság érdekében javítani kell az igazságszolgáltatás színvonalát, letörni a korrupciót, és csökkenteni az államapparátus méretét. A korrupció elleni fellépés mindkét párt választás i ígéretei között szerepelt, de a 2003 óta uralmon lévő Sanaderkormány sokszor keveredett ilyen jellegű botrányokba, és ez inkább az eddigi ellenzék esetében teszi hitelesebbé a fogadkozást. A gazdaságpolitikában jelentős eltérések vannak a riválisok néze tei között. A HDZ érdemben nem változtatná meg a jelenlegi adórendszert, míg az SDP csökkentené a vállalatok adó- és járulékterheit, viszont ezt ellentételezendő az 50 ezer kuna (nagyjából 1,75 millió forint) feletti tőzsdei profitokra árfolyamnyereségadó t vezetne be. Az államháztartásban a konzervatívok további megszorításokat terveznek annak érdekében, hogy 2010re egyensúlyba jussanak a bevételek és a kiadások; ezzel szemben a szociáldemokraták fenntartanák a GDP nem egészen három százalékára rúgó hiány t, hogy jusson pénz gazdaságösztönző intézkedésekre. Ez is mutatja, hogy az eddigi kormánypárt alapvetően a magánszektor kezdeményezéseiben bízik, míg ellenzék nagyobb teret szán az államnak.