Reggeli Sajtófigyelő, 2007. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-11-23
28 Minden bizonnyal nem csupán a jogszabályok egyeztetésének, az intézményátalakításoknak, a kelet felé terjeszkedő fogyasztói piacoknak, a diplomáciai ügyeskedéseknek, hanem ennek az Unió iránt tanúsított vágyakozásnak is köze volt ah hoz, hogy Románia immár ott van az Európai Unió csillagrendszerében. De hogy mennyire fénylik, mennyire volt igaz és őszinte ez az egész országra szétáradó rajongás, az többek között eldől a vasárnapi euroválasztásokon is. Márpedig ez nem akármilyen esem ény, hiszen ha jobban meggondoljuk, Románia egyetlen ma élő nemzedékének sem volt még alkalma arra, hogy ilyen méretű, nemzetközi jellegű, demokratikus véleménynyilvánításhoz csatlakozzon. A nyolcvan év fölöttiek és az idén először szavazók egyaránt közv etlenül részesévé válhatnak annak a nagy európai családnak, amelyről az elmúlt években olyan sokat hallottak, amely után úgy sóvárogtak. Az európai választásoknak tehát egy kissé jobban kellene örülni, mint ahogyan tesszük, még akkor is, ha a különböző bel politikai csatározások vagy a romániai magyarságon belüli kortesbeszédek más irányba próbálják terelni ezt az érzést. Kevésbé borúlátóan, kevésbé ingerülten kellene közelednünk ehhez a hétvégi vasárnaphoz, hiszen végsősoron az ország és a romániai magyar közösség sorsának egy olyan újabb, európai szakaszához értünk el, amelyet nyugodtan nevezhetünk történelminek, még akkor is, ha ezt a jelzőt a jelenben meglehetősen kockázatos használni. Ha ugyanis követni tudjuk azt az európai utat, amelyen elindultunk , akkor az elkövetkező évtizedekben váratlan fordulatok és különösebb társadalmi megrázkodtatások nélkül tudunk haladni a nyitottság, a korszerűség, az életszínvonal növelésének azon a pályaívén , amelyet más országok már megtettek, bizonyítva, hogy a közö sségi és társadalmi felemelkedés még az igen hátrányos helyzetekből is lehetséges. A vasárnapi, minél nagyobb mértékű választási részvételnek ezért kettős a jelentősége: egyrészt igazolja, hogy néhány esztendővel ezelőtt valóban komolyan és őszintén vála szoltunk a felmérésekre, az európaiság nem üres szólam számunkra, másrészt pedig a közösségi érdekérvényesítés újabb demokratikus eszközei válnak elérhetővé. Beethoven örömódáját mindig nagyon szívesen hallgatjuk. Vasárnap a romániai magyarságnak ugyaneb ben a hangulatban érdemes elmennie az urnákhoz a városokban ugyanúgy, mint a legkisebb településeken. Hiszen ezúttal valóban minden szavazat számít, összegük pedig Európát jelentheti valamennyiünk számára. vissza A mi dönté sünk is alakítsa… ÚMSZ 20071123 01:21:00 Szűcs László Van egy jó hírem meg egy rossz. Valójában egy hírem van, s kiki ízlése, vérmérséklete alapján döntse el, hogy ez jó avagy sem: tán fél évet sem kell várnunk, s újra bekopog hozzánk egy újabb kampá ny, nyakunkon az önkormányzati választások. Hogy miért is aggaszt, legalábbis foglalkoztat ez idejekorán? Talán nem tévedek, ha azt gondolom, a mostani választás, az európai parlamenti megmérettetés eredménye, ezen belül a romániai magyar indulók szereplé se jelentős hatással lesz arra, hogyan, milyen stratégiákat követve lehet a helyhatóságokban legalább a 2004ben megszerzett pozíciókat megtartani. Ha bele nem rángatják ezt a megmérettetést is az ideológiai csetepaték zsákutcájába. Magyarán: ha maradt mé g egy csöpp normalitás, akkor el kell kerülni, hogy a közösség ismét olyan kockázatot vállaljon, illetve a közösséget ismét olyan kockázatos helyzet elé állítsák, ami polgármesteri székek elvesztésével, helyi tanácsokban szerzett többségek elapadásával, il letve fontos helyi befolyást jelentő koalíciók kötésének ellehetetlenülésével jár. Hiszen, lám, most éppen ott tartunk, hogy a november 25i megmérettetés sikere is jelentős mértékben külső tényezőn múlhat, jelesül azon, hogy a román választók részvételén ek remélten alacsony szintje hozzásegíthete ahhoz, hogy az erdélyi magyarok megőrizhessék képviseletüket a közös európai törvényhozásban.
