Reggeli Sajtófigyelő, 2007. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-11-22
59 Megbecsülni áldozatukat - a közösség feladata... Kárpátalja 2007. november 23. Munkácson a Rákóczikastély udvarán kialakított emlékhelyen tartottak megemlékezést vasárnap a Kárpátaljai Magyar Kulturális Sz övetség (KMKSZ) szervezésében. A helyi magyarság és németség a hagyományokhoz híven azon a helyen gyűlt egybe, ahonnan 63 évvel ezelőtt hozzátartozóikat, ismerőseiket lágerbe hurcolták. Munkácson Gajdos Olgának, a KMKSZ helyi alapszervezete elnökének meg nyitó szavai után Kovács Miklós, a szövetség elnöke beszédében emlékeztetett, hogy a magyar és a német férfilakosság elhurcolásáról döntőket nem személyes indulatok vezérelték, hanem a birodalmi elnyomó politika, melynek célja a megfélemlítés, a megtörés v olt. Nem az áldozatul esettek voltak az intézkedés elsőszámú célpontjai, hanem az egész magyar közösség - elődeink, utódaink, s mi magunk is , "hiszen a félelmet kellett elültetni, a tartást, a nemzeti büszkeséget kellett megtörni egyszer s mindenkorra" - mutatott rá a szónok. Mint kifejtette, a kérdés számunkra az, képesek vagyunke úgy feldolgozni ezt a nemzeti tragédiát, hogy az erősítsen, s ne gyengítsen bennünket? "A másik fél célja az volt, hogy a magyarok féljenek, akkor se merjenek majd felegyenese dni, amikor erre talán majd lehetőségük lenne. Ameddig ez a félelem benne van a lelkünkben (...), addig azt lehet mondani, hogy a gyilkosok és hóhérok, a hideg fejjel számoló terroristák akarata érvényesül; még azután is, hogy ők maguk már rég elporladtak" - mondta a KMKSZ elnöke. A megemlékezésen jelen volt s beszédet mondott Lengyel Zoltán, a Munkácsi Városi Tanács titkára, szólt a jelenlévőkhöz Gulácsy Lajos nyugalmazott református püspök és Babály András római katolikus plébános. A helyi németség nevé ben Kizman Zoltán mondott beszédet. A több száz emlékező előtt felléptek a helyi nyugdíjasok, a református és a római katolikus gyülekezet kórusai pedig zsoltárokat adtak elő. Szolyván az egykori gyűjtőtábor temetőjének helyén kialakított emlékparkban szervezett megemlékezésen Tóth Mihály, a Szolyvai Emlékpark Bizottság vezetője köszöntötte a megjelenteket. Brenzovics László, a Kárpátaljai Megyei Tanács alelnöke mártírjainkra emlékezve beszédében sok fájó és nehezen megválaszolható kérdést tett fel: "Mi lett volna akkor, ha ez nem történik meg? Ha ezek az emberek, akiknek a nevei itt olvashatók ezeken a táblákon, családot tudtak volna alapítani, fel tudták volna nevelni a gyerekeiket, hiszen ez a több ezer férfi a kárpátaljai magyarság színevirága vo lt, akiknek gyalázatos körülmények között kellett elpusztulniuk. (...) Az 1944es év sorsfordító év volt egész Kárpátalja számára, hiszen egyszerre minden megváltozott, tönkrement, és azokból a súlyos gondokból, amelyek akkor keletkeztek, máig nem tudunk k ivergődni. (...) Nem történt meg teljes egészében ezeknek az embereknek a rehabilitációja, annak ellenére, hogy nagyon fontos előrelépésnek tartom azt, hogy a megyei tanács hatalmas többséggel elfogadott egy olyan határozatot, mely szerint legalább itt, Ká rpátalján megtörtént a rehabilitáció." Megemlékezett továbbá Törzsök Erika, a Magyar Köztársaság Miniszterelnöki Hivatala Nemzetpolitikai Ügyek Főosztályának főigazgatója, Szabó Vilmos, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának alelnöke, Gajdos István UMDSZelnök, valamint Olga Koljatko, a Szolyvai Állami Közigazgatási Hivatal elnöke. Kelnik Elza beregszászi nyugdíjas a Hiszen csak három nap című verssel emlékezett, a szolyvai magyar iskolások pedig megható műsorral készültek. Végül a legtöbbször végtisztes ség nélkül elhantolt mártírok sírja felett Pogány István, Szolyva város plébánosa és Pocsay Vince református lelkész imádkozott, majd a megemlékezők elhelyezték koszorúikat, virágaikat. Beregszászban november 18án emlékeztek meg a kárpátaljai magyar és német férfilakosság hatvanhárom évvel ezelőtti elhurcolásáról. Az emlékezők az 5. sz. középiskola, az egykori pénzügyőrség épülete előtt gyülekeztek, ahonnan az 1944 novemberében kezdődő deportálások első hulláma elindult, majd az itt elhelyezett emléktábl a megkoszorúzása után a gyászünnepség az elhurcoltak közeli emlékművénél folytatódott. Itt Horkay Sámuel, a KMKSZ Beregszászi Városi Szervezetének elnöke köszöntötte az emlékezőket.
