Reggeli Sajtófigyelő, 2007. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-11-17
13 kapcsolatot külföldön. A német helységek lakosai egyébként sokszor meglátogatják egymást, egyremásra szerveznek közös programokat, nemrég például a wettenbergi testvérváros színházi előadást is tartott Zsámbékon. Tavaly is sokan jöttek el Németországból, hogy együtt emlékezzenek a kitelepítés hatvanadik évfordulójára. Európai "terror házát" terveznek "A ném etek kitelepítése a kommunizmus bűnei közé sorolható, ugyanis csak a kommunista vezetésű országokból űzték el erőszakkal őket. Ebben egyetértettünk Steinbach asszonnyal" – mondta Németh Zsolt, a külügyi bizottság elnöke, miután megbeszélést folytatott a Né met Kitelepítettek Szövetségének elnökével, Erika Steinbachhal. Szavai szerint az elkövetett bűnökkel szembe kell nézni, és ennek példája a Parlamentben megrendezett konferencia is. Németh Zsolt a Benesdekrétumokról is szót ejtett a találkozót követően. "A dekrétumok megerősítése a 2007es szlovákiai állapotokat jellemzi, és tökéletesen beleillik a felvidéki magyarok ellen irányuló lépések sorába" – mondta a fideszes politikus. Reményei szerint Pozsony és Budapest viszonya végül túl tud lépni ezen a ko nfliktuson, például a korábban már javasolt, mindkét ország parlamentje által aláírandó dokumentum segítségével. Steinbach szerint a dekrétumok a múltban és most is sértik az emberi jogokat. "Az Európai Néppárt kongresszusán megszületett állásfoglalásban már körvonalazódik a brüsszeli terror házának nevezhető emlékközpont terve. Az új múzeum a kitelepített németek sorsát is bemutatná" – mondta a bizottsági elnök. Egy akció döbbenetes fényképei – Tavaly a Terror Háza Múzeum más intézményekkel közö sen a német kitelepítésről szóló kiállítást szervezett, amely többek között az érintettekkel felvett interjúk alapján készült – mondta Tallai Gábor, az intézmény programigazgatója. Elképzelhetőnek tartja, hogy lesznek még hasonló, erre a történelmi esemény re emlékező kiállítások. Az interjúkat elsősorban Stuttgart környékén vették fel, mert a magyarországi német nemzetiségű állampolgárokat Németországnak ezen a részén telepítették le. A programigazgató szerint ez olyan új anyag, amely tárgyi emlékeket, fotó kat is tartalmaz, sőt egy olyan térképet is, amelyen nyomon lehet követni a kitelepítéseteket. Tallai Gábor hangsúlyozta: hatvan éve ez volt az első olyan kiállítás, amely a kitelepítésért felelős vezető külföldi és magyar politikusokat is megnevezte. Az i nterneten is megtalálható kiállítási anyag valóban érdekes ebből a szempontból, hiszen a kitelepítési határozat aláírói között ott találjuk Gerő Ernőt, Dobi Istvánt, Rákosi Mátyást, Péter Gábort, de Nagy Imrét is. Fontos ugyanakkor megemlíteni, hogy számos közéleti személyiség tiltakozott a kitelepítés ellen. Így Bibó István, Kassák Lajos, Mindszenty József vagy a szociáldemokrata párt korábbi vezetője, Kéthly Anna is. A programigazgató úgy tartja, hogy a két nép több száz évre visszanyúló kapcsolata miatt is fontos a németek kitelepítésével foglalkozni. Tallai Gábor hangsúlyozta: a fiatalokat is meg kell ismertetni a történelem e fejezeteivel, hiszen sokan azt sem tudják, mit jelent a kollektív felelősség elve, amely alapjául szolgált a kitelepítéseknek. 5 perces interjú: Heinek Ottó, a magyarországi németek országos kisebbségi önkormányzatának elnöke. – Sok magyarországi német nemzetiségű úszta meg a kitelepítést. Minek alapján döntöttek a sorsukról? – Az 1945ös kormányrendelet rendelkezett a kite lepítendők sorsáról. Azoknak, akik a négy évvel korábbi népszámláláson német anyanyelvűnek vagy német nemzetiségűnek vallották magukat, csomagolniuk kellett. Sokan azért kényszerültek elhagyni az országot, mert korábban magyarosított nevüket visszanémetesí tették, illetve tagjai voltak a Volksbundnak. A kormányrendeletnek volt egy olyan pontja is, amely kimondta: ha valaki német fegyveres alakulatnál szolgált, akkor internálni kell. E kritérium alapján szinte mindenkit kitelepítettek volna. Természetesen ez nem következett be, mivel az anyagi érdekek domináltak. A gazdagabbakat hamarabb kiűzték, mint a szegényeket, ugyanis földet, vagyont kellett biztosítani a bukovinai székelyeknek, a Délvidékről érkező nincsteleneknek, illetve a Csehszlovákiából kitelepítet t magyaroknak. – Hogyan őrzi napjainkban hagyományait és identitását a hazánkban maradt német kisebbség?
