Reggeli Sajtófigyelő, 2007. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-11-15
34 A kissé merev szlovén belpolitikába új színt hozott, hogy ezúttal az elnökjelöltekkel csetelni is lehetett a világ hálón. Peterle például a saját honlapján látható videón magyarul is megszólalt, és szavazásra biztatta a 10 ezer fős szlovéniai magyar kisebbséget, Türk pedig blogján és a fiatalok körében népszerű közösségi hálón, a Facebookon keresztül érintkezett a szav azókkal. vissza "Minden elődömet valamiféle démonként kezelték" - Erika Steinbach, a Német Kitelepítettek Szövetségének elnöke HVG 2007. november 14. 20:25 Anyagi követeléseink nincsenek, de gesztusokra igenis szükség lenn e - nyilatkozta a HVGnek Erika Steinbach (64 éves), a Német Kitelepítettek Szövetségének elnöke a szülőföldjükről elüldözöttek sorsáról a budapesti Parlamentben e héten sorra kerülő konferencia előtt. HVG: A közeljövőben létrejön Berlinben a második vi lágháború után kitelepítettek sorsát idéző emlékhely. Keményen küzdött ezért a különösen Lengyelországban erősen vitatott projektért. Miért olyan fontos ez? E. S.: A háború után 15 millió németet telepítettek ki, illetve kényszerültek elmenekülni Kelet, Közép- és DélkeletEurópából. Ez azt jelenti, hogy még ma is minden negyedik német család személyesen is érintett. Ez része a német sorsnak, része identitásunknak. Az emlékhely annak a szimbolikus kifejezése lesz, hogy foglalkozunk ezeknek az embereknek a sorsával. Ez vigasztalást nyújt, ugyanakkor része történelmi emlékezésünk egészének. HVG: Nem tárják ezzel szélesre az ajtót a jóvátételi követelések előtt, azaz az emlékhely nem csupán az első lépés a kárpótlás felé? Mi az álláspontjuk például az úgyneve zett Porosz Vagyonügynökség nevű szervezettel kapcsolatban, amely nyíltan fellép az egykor hátrahagyott vagyon visszaadásáért? E. S.: Alapítványunk és a kitelepítettek szövetsége is egyértelműen elhatárolódott a Porosz Vagyonügynökségtől. Tény ugyanakkor, hogy a kitelepítés nemzetközi jogot sértett, s ez akkor is így van, ha elismerjük, ma már semmit nem lehet visszacsinálni. Vannak országok, amelyek megoldották ezt a kérdést - Magyarország a kárpótlással ésszerű példát mutatott. Amit mi várunk, az a geszt us, és semmi köze az anyagi követelésekhez. HVG: A lengyel pártok a választások előtt egy dologban értettek egyet: a kitelepítettek szövetsége, és személy szerint ön, a gonosz megtestesítője. Jogosan aggódnak a lengyelek, hogy a németek mindent visszaköve telnek? E. S.: Lengyelországban minden elődömet valamiféle démonként kezelték. Herbert Czajával például úgy ijesztgették a gyerekeket, mint a mesebeli zsákos emberrel. Osztozom ebben a sorsban, miközben azt látom, hogy azzal viszont nem foglalkoznak komol yan, mi is az alapítványunk célja. De hát ez egy lengyel probléma, én nem tudom megoldani. Talán szükségük van egy ellenségképre, amit úgy hívnak, hogy Erika Steinbach. Mindazonáltal azokon a területeken, ahol korábban németek éltek, s ahová most látogatók ént visszajárnak, oldott emberi kapcsolatok alakultak ki, s arrafelé egyébként a Kaczinsky ikrek soha nem tudtak többségre jutni. HVG: Ha nincsenek anyagi követeléseik, akkor miért nem mondják ki ezt még világosabban? Miért nem szögezik le nyilatkozatban, hogy a restitúciós igények jogellenesek? Elvégre ezzel hozzájárulhatnának a nyugalomhoz. E. S.: Mi egy, az áldozatokat képviselő szervezet vagyunk, ezt a kérdést a politikának kell megoldania. A kisajátítások nemzetközi jogba ütköztek, s egy demokráciába n mindenkinek joga van pereskedni. S ha Lengyelországban vannak emberek, akik ott élnek a házaikban, s attól félnek, hogy a németek jönnek, és visszakövetelik azokat, akkor a politikának ezt fel kell ismernie, és megoldást kell adnia. Amint azt a magyarors zági kárpótlás példája mutatja, ez lehetséges is. HVG: A kitelepítettek sorsa, az elveszített keleti területek kérdése kedvenc témái a szélsőjobboldali szervezeteknek is Németországban. Hogyan viszonyulnak önök olyan szélsőjobboldali pártokhoz, mint az NP D, a DVU vagy a Republikaner?
