Reggeli Sajtófigyelő, 2007. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-11-15
32 mindenképpen meg akarják szerezni az USA és az EU támogatását. Washington egyértelműen támogatja Koszovó feltételes és ellenőrzött önállóságát, ám az EU megosztott. A jelentős saját kisebbségekkel rendelkező tagállamok - például Románia és Szlovákia - ne m örülnének Koszovó precedensértékű önállóvá válásának. Szerbia - amely leginkább Oroszország támogatásában bízva nem hajlandó beletörődni Koszovó elvesztésébe, s legalábbis szavakban háborúzni is hajlandó a tartományért - a HVG belgrádi forrásokból szárm azó értesülései szerint arra készül, hogy a Koszovó északi részén lévő, szerb többségű Mitrovica lakóival közösen megossza Koszovót. A tervek szerint a szerbek a koszovói függetlenség bejelentése után azonnal lezárnák Koszovó északi csücskét, s bejelentené k: a térség csatlakozott Szerbiához. Bár hivatalosan sem az oroszok, sem az EU képviselői nem támogatják a tartomány felosztását, a határok mozgatása már többször szóba került. Ischinger - bár kijelentését később cáfolta - például augusztusban Belgrádban c élzott arra, hogy a közvetítők akár a tartomány felszabdalásába is belemennek, ha az elfogadható a felek számára. Hasonlóan nyilatkoztak az oroszok szeptember elején, közölve: ha mindkét fél rábólint a megosztásra, nem utasítják el a javaslatot. Ugyanakk or több európai politikus - köztük a balkáni tapasztalatokkal rendelkező Carl Bildt svéd külügyminiszter - szerint ez súlyos hiba lenne. "Minden ilyen lépés azt eredményezné - véli Bildt , hogy Boszniában és más térségekben hasonló kezdeményezések születn ének." A megosztás ellen szól az is, hogy a Koszovóval határos délszerbiai megyékben már többségbe kerültek az albánok, akik hét évvel ezelőtt maguk is harcot indítottak Presevo és Bujenovac Koszovóhoz csatolásáért. A megosztás nem az egyetlen megoldás, ám a többi rendezési elképzelés sem szavatolja Koszovó stabilitását. A tárgyalások Szerbia és Moszkva által szorgalmazott folytatása például az albán többség türelmének az elpárolgását eredményezné, ami a szerbek, illetve a tartomány területén szolgálatot teljesítő KFORerők elleni esetleges erőszakos akciókhoz vezethet. A Belgrád által szorgalmazott terv, a Koszovó feletti szerb szuverenitás helyreállítása és a széles körű albán autonómia megadása sem tűnik működőképesnek: az albánok és a szerbek közti vis zony elmérgesedett. Nem kizárt, hogy az albánok - 1998hoz hasonlóan - ismét fegyvert ragadnának a függetlenség kivívásáért. A helyzet destabilizálódása többszörös terhet róna Belgrádra. Miközben a külföldi befektetők elfordulnának a veszélyessé váló térsé gtől, Szerbiának hatalmas összegekbe kerülne a Koszovóba küldendő rendőri és katonai erő fenntartása. Az EU egyébként szemmel láthatóan igyekszik kárpótolni Szerbiát: Olli Rehn bővítésért felelős biztos a múlt héten jelezte, elképzelhető, hogy jövőre Szerb ia hivatalosan is EUtagjelölti státust kap. Boruló Balkán? Részben a koszovói válság megoldatlansága áll a hátterében annak, hogy a tartománnyal szomszédos Macedóniában, illetve a jelentős szerb kisebbségnek otthont adó Boszniában sem teljes a nyugalo m. Macedóniában - ahol a lakosság negyedét kitevő albánok 2001ben fegyveres függetlenségi harcot indítottak NyugatMacedónia Koszovóhoz csatolása érdekében - a múlt héten újabb összecsapás tört ki a rendőrség és egy albán fegyveres csoport között. A tűzpá rbajban hat albán vesztette életét, míg NATOforrások szerint a nyugatmacedóniai Tetovo feletti hegyekben meghúzódó bűnözők lelőttek egy rendőrségi helikoptert. A szétvert csoport - amelynek vezetője egy koszovói börtönből megszökött albán férfi - néhány hét alatt megszállta a koszovóimacedón határtérség falvait. Közben romlik a viszony a szkopjei vezetés és az egykori felkelők által alapított albán párt között: a 2001 óta élő hagyományokkal szakítva tavaly az albánokat képviselő pártok nélkül alakult meg a macedón kormány. Boszniában leginkább az egykori jugoszláv tagköztársaság keleti felében lévő Szerb Köztársaság (RSZ) mozgolódik, s félő, hogy Koszovó esetleges függetlenné válása radikalizálja az inkább Belgrádra, mintsem Szarajevóra figyelő szerbeket . "Belgrád destabilizálni akarja Boszniát. A szerb kormány tagjai közül többen is örülnének Bosznia szétesésének, s a jelek szerint orosz segítséggel a szerbek minden tőlük telhetőt megtesznek" - idézte a Reuters brit hírügynökség James Lyont, a Nemzetközi Válságcsoport nevű elemzőintézet vezető balkáni szakértőjét. Miroslav Lajcak, a nemzetközi közösség boszniai főképviselője november elején az EUt és a NATOt is figyelmeztette, hogy a következő hetekben tovább romolhat a helyzet Boszniában. A nyáron hiv atalba lépett szlovák diplomata ugyanis igyekszik működőképessé tenni a boszniai intézményeket - egyebek mellett a kormányt
