Reggeli Sajtófigyelő, 2007. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-11-15
28 szabályozásában, továbbá a bírósági rendszer kialakításában, végül pedig a vámok és az állami adók kivetésében tartotta meg a közvetlen irányítást. Az utóbbi ügyekkel kapcsolatos ålandi érdekek megjelenítéséről a tartomány finn parlame ntbe delegált képviselője gondoskodik, őt a többi finn képviselőhöz hasonlóan választják. Az állandó lakhelyet is jelentő letelepedési engedélyhez kétféleképpen lehet hozzájutni. Születésüktől fogva azok lehetnek "állampolgárok", akiknek legalább az egyi k szülőjük itt született – azaz nem bevándorlóként szerzett ilyen státust. Azok a bevándorlók, akik öt évig élnek a tartományban, megfelelően beszélik a svéd nyelvet, és finn állampolgárok, szintén igényelhetnek letelepedési engedélyt. Azok, akik több mint öt évig élnek a tartományon kívül, elveszítik állampolgárságukat. Az európai uniós csatlakozásról 1995ben népszavazáson dönthettek a régióban. Ekkor a választók ötvenegy százalékos többségének köszönhetően Åland bizonyos jogkorlátozással ugyan, de Finn országgal együtt léphetett be az európai szervezetbe. A tartományban a többség a földbirtokszerzés korlátozását kívánta, ezért Finnország a csatlakozási szerződésben rögzítette, hogy Åland kívül marad az adóunión, s emellett továbbra is érvényben tarthatja a föld- és ingatlanvásárlásra, illetve az üzleti tevékenységre vonatkozó korlátozó szabályozásait. Mintaszerű autonómia Az Ålandszigeteken a svéd az egyetlen hivatalos nyelv. A tartományban a települési, regionális, tartományi és állami intézményekbe n is ezt nyelvet használják, mint ahogyan a finn kormány által küldött dokumentumokban is. Az általános vagy az úgynevezett kilencéves iskolákban az angol nyelv kötelező, míg a finn, a francia és a német választható. Az iskolák kis létszámúak, hiszen csak így biztosítható, hogy az egyetemi tanulmányok megkezdéséig a szülőföldjükön tanulhassanak a fiatalok. A széles oktatási lehetőségek mellett a gazdag kulturális tevékenységről is híresek a szigetek. Rengeteg egyesületet támogatnak a helyi önkormányzatok, így a kulturális kezdeményezések könnyen felszínre kerülhetnek. Ez az élénk társadalmi tevékenység a gazdaságra is kiterjed. A régió bélyegeket ad ki helyi használatra, saját zászlója van, és sokféle helyi újság, rádió- és televízióadó működik a szigete ken. Ezen sajátosságok miatt nevezhetjük példaértékűnek Åland autonómiáját. Látható, hogy csak a többségi állam és a kisebbség szoros, hosszú távú együttműködése teszi lehetővé a széles jogkörök gyakorlását, azzal a feltétellel, hogy a svéd "anyaállam" m indvégig kiáll a határa in túl rekedt nemzettársaiért. vissza Baráti ankét Nagyszebenben - A Gyurcsánykormány tárt karokkal várja a képzett román munkaerőt. Magyar Hírlap 2007. november 15. Szerző: Bogdán Tibor A harmad ik román – magyar együttes kormányülésen elhangzott: Calin Popescu Tariceanu román kormányfő tovább barátkozna. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök viszont már szerelemről beszélt. Nagyszebenben tartották meg tegnap a harmadik román – magyar kormányülést. A s ajtónak nyilatkozva Calin Popescu Tariceanu elmondta, ezért választották az esemény színhelyéül éppen Európa idei kulturális fővárosát, mert az együttes kormányülések is az új európai szellemet kívánják jelképezni. A román kormányfő Gyurcsány Ferencet koll égájának és barátjának nevezte. A magyar kormányfő arról beszélt, hogy "az első randevú" izgalma után a harmadik kormányülés már megszokottá vált, ami nem azt jelenti, hogy eltűnt, hanem hogy érettebbé vált a "szerelem". Hozzátette, a felhalmozódó feszül tségek felemlegetésével nem lehet messzire jutni, a történelemből tanulni kell, s mint hangsúlyozta: "Túlságosan sok közös dolog köti össze a két országot ahhoz, hogy ne tudjanak túllépni a régi sérelmeken." Az ülésen öt dokumentumot írtak alá: a schenge ni határegyezmény bevezetéséről, a magyar munkaerőpiac liberalizálásáról a
