Reggeli Sajtófigyelő, 2007. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-11-15
23 Magyarország ukrajnai nagykövetségét , hogy a hatályba lépéshez szükséges jogszabálymódosítási csomag elkészült, s a kihirdetés is hamarosan megtörténhet. Információink szerint az egyezmény harminchat nappal a ratifikációt követően lép érvénybe. vissza Nagy szebeni „egységcsomag” Krónika 20071115 Szerző: Rostás Szabolcs Együtt Európáért mottóval rendezték meg tegnap Nagyszebenben a magyar és a román kormány harmadik együttes ülését. A két ország stratégiai partnerségének jegyében 2005ben útjára indított találkozósorozat az előző rendezvényekhez hasonlóan többnyire szimbolikus gesztusokra, a békés együttélés fontosságának hangsúlyozására adott alkalmat. A küldöttségek tagjait reggel katonai tiszteletadás közepette fogadta az egykori szász város főteré n Klaus Johannis polgármester, akinek irodájában Gyurcsány Ferenc és Călin PopescuTăriceanu között rövid megbeszélésre is sor került. Ezután a négycsillagos Ramada Szállodában rendezett kormányülés nyitányaként a román miniszterelnök pragmatikus lépésre s zánta el magát, bejelentve: a tervezett három óra helyett egyórásra rövidítik a találkozó időtartamát. Az eseményt felvezető expozéjában Gyurcsány Ferenc az első randevú izgalmához hasonlította a 2005ben Bukarestben rendezett első kormányülés övezte várak ozásokat. „Az első randevú után természetesen múlik a szerelem, a két ország kapcsolatában azonban nem elmúlt a bennünket egymás mellé rendelő kíváncsiság és érdeklődés, hanem természetessé vált” – jelentette ki a magyar kormányfő. Hozzátette: a két nép tö rténelme során nagyon sok feszültség halmozódott fel, ám úgy lehet előrelépni, ha nem követjük el apáink hibáit, bűneit. „Ma már természetes, hogy Magyarországra különleges felelősség hárul a Kárpátmedence legnagyobb magyar kisebbsége, a romániai iránt, é s fontos, hogy Bukarest ebben a törekvésben ne lásson többet, mint ami benne van – hangoztatta Gyurcsány. – Elvitathatatlan jogunk szabadon gyakorolni vallásunkat, nyelvünket, nemzetiségünket, és ha ez olyan természetes dolog, mint ahogy levegőt veszünk, a kkor mindez nem roncsolja, hanem építi a két állam viszonyát.” Călin PopescuTăriceanu azzal zárta a gondolatsort, hogy a két ország viszonyában az összekötő kapocs szerepét töltik be a nemzeti kisebbségek. A román kormányfő aláhúzta: Budapest és Bukarest az EU alapjait megteremtő német – francia modell alapján választotta a biztonságon és prosperitáson alapuló együttműködési formát, amely mára példaértékűvé vált KeletKözépEurópában. Ezzel együtt a politikus nem tudott konkrétumokkal szolgálni a kisebbségi törvénytervezet elhúzódása és a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem esetleges közös finanszírozása kapcsán sem. Gyurcsány ugyanitt fontosnak tartotta aláhúzni, hogy kormánya idén 1,6 milliárd forinttal támogatta a Sapientiát, a bukaresti támogatás a zonban az intézmény akkreditálásától függ. Gyurcsány Nagyszebenben ismertette kormánya döntését, miszerint a szakképesítéssel rendelkező román állampolgárok a jövő évtől szabadon hozzáférhetnek a magyar munkaerőpiachoz. Megjegyezte: a román állampolgárok számára nem Magyarország jelenti a célállomá st, amit bizonyít, hogy az elmúlt években az anyaországban csökkent a romániai munkavállalók száma. Mindkét kormányfő elsősorban a kétoldalú gazdasági, energetikai, régió- és területfejlesztési, valamint a határon átívelő projektek megvalósítását helyezte előtérbe – ez utóbbiakra a következő években 250 millió euró áll rendelkezésre. Az aláírt megállapodásokon túlmenően ezért együttműködés körvonalazódik például az Arad és Békés megyei kisutak, a Körös és Maros menti hidak kiépítéséről, közös termálfürdőtu risztikai fejlesztésekről, ipari parkok létesítéséről. A kormányülést megelőzően Gyurcsány Ferenc kétoldalú megbeszélést folytatott Markó Bélával az RMDSZ nagyszebeni irodájában. A szövetségi elnök egyebek mellett a Konzervatív, illetve a NagyRománia Pár tnak a romániai magyarság ellen irányuló törekvéseiről tájékoztatta tárgyalópartnerét. Gyurcsány leszögezte: Budapest az erdélyi magyar nemzeti közösség egységes képviseletét támogatja a másfél hét múlva rendezendő európai parlamenti választásokon, hogy a magyarság ne maradjon brüsszeli képviselet nélkül. „Károsnak tekintjük, és rossz szemmel nézzük azt a folyamatot, amelyben az a legfontosabb, miként lehet megosztani ezt a közösséget. Az egység megbontása a képviselet ellehetetlenítéséhez vezet” – hangzott a néven nem nevezett gyurcsányi Tőkésbírálat. A miniszterelnök hozzátette: a közös kormányülések egyrészt a kétoldalú kapcsolatok kiegyensúlyozottságát teremtették meg, másrészt rávilágítottak arra, hogy „csak beszéddel, retorikai fordulatokkal”
