Reggeli Sajtófigyelő, 2007. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-11-15
11 Bairbre De Brún északír és Sean Ó Neachtain ír európai parlam enti képviselők beszámoltak róla, hogy napjainkban körülbelül 1,7 millió ember beszél írül. Az elmúlt évszázadok során az angol kultúra szinte teljesen megfojtotta az ír nyelvet, a pozitív tendenciák csak az utóbbi néhány évtizedben indultak meg - vélték. Tabajdi szerint az írhez hasonló helyzetben vannak a magyarországi kisebbségek is. Nem elég ugyanis, hogy a kormányzati politika támogatja a kisebbségeket, a nyelv és a kultúra fennmaradásáért maguknak a kisebbségieknek is tenniük kell. Ha a kiseb bséghez tartózó személyek használni tudják nyelvüket a mindennapi életben, akkor hosszú távon is biztosított a nyelv fennmaradása - vélte a magyar k épviselő. Tabajdi szerint a megfelelő környezet megteremtéséért a kormányzati politika felelős. "A nyelv használata és a kisebbségi kultúra fenntartása minden kisebbségi csoportnak, így a szlovákiai magyar nemzeti közösségnek is alapvető joga. Ez ért különösen károsak a szlovák kormányzat utóbbi időszakban tett intézkedései, amelyek több alkalommal is csorbították a magyar közösség jogait és általában rontották a kisebbségekkel kapcsolatos közhangulatot" - hangsúlyozta Tabajdi a közlemény szerint. vissza Magyar EPképviselő differenciáltabb uniós szomszédságpolitikát sürget Brüsszel, 2007. november 14., szerda (MTI) - A jelenleginél differenciáltabb uniós szomszédságpolitika mellett foglalt állást a téma szerdai plenáris európai parlamenti vitájában SzentIványi István (SZDSZ), míg Dobolyi Alexandra (MSZP) ugyanott azt hangoztatta, hogy az előre hozott választás normalizálhatja a helyzetet Grúziában. SzentIványi megerősítette: az európai szomszédságpolitika stratégiai célkitűzése az, hogy az Európai Unió (EU) szomszédságában megteremtse a jólét, a stabilitás és a biztonság zónáját - derül ki az európai parlamenti (EP) képviselő strasbourgi felszólalásáról készült, az MTI brüsszeli irodájához eljuttatott közl eményből. - A szomszédságpolitika e téren számos sikert tud felmutatni, az összkép azonban meglehetősen vegyes: a befagyott konfliktusok (Dnyeszteren túli terület, Abházia, DélOszétia, Palesztina, NyugatSzahara) kezelésében pedig kifejezetten negatí v. - Szomszédságpolitikánk olyan országokat fed le, amelyek sem földrajzi, sem kulturális, sem gazdasági, sem politikai szempontból nem alkotnak egységet. A jelenleginél lényegesen differenciáltabb megközelítésre lenne szükség ahhoz, hogy együttműködés ünk sikeres legyen. Ami még ösztönzőként hathat Jordánia esetében, az Ukrajna vagy Moldova számára aligha vonzó perspektíva - fogalmazott a magyar liberális képviselő. SzentIványi hangsúlyozta, hogy a szomszédságpolitika keleti és déli dimenziója közö tti politikai és költségvetési egyensúlyt is újra kell gondolni az EU célkitűzései, az eddig elért eredmények és a lakosságszám függvényében. A 2004ben és 2007ben csatlakozott középeurópai államok sajátos szempontjainak is érvényesülnie kell ebben a fol yamatban, a keleti dimenziónak jelentősen erősödnie kell. Az Európai Bizottságtól számos ígéretet kapott az Európai Parlament erre vonatkozóan, a gyakorlatban azonban nagyon kevés történik. A keleteurópai régióban az egy főre jutó EUtámogatás továbbra is alig harmada a délmediterrán régiónak juttatott támogatás összegének. A szomszédságpolitika nem azonos a bővítési folyamattal. Ez azonban nem jelenti azt, hogy figyelmen kívül kellene hagyni keleti szomszédaink, mindenekelőtt Ukrajna és Moldova európ ai ambícióit. A magyar liberálisok szerint az EUnak a határok szükségtelen és mesterséges kijelölése helyett arra kell törekednie, hogy az igények és lehetőségek szerint fokozatosan mélyíthető együttműködési formákat alakítson ki ezekkel az országokkal - semmilyen opciót nem zárva ki hosszú távra. Dobolyi Alexandra üdvözölte a grúz parlament elnökének bejelentését, azt, hogy pénteken megszüntetik a szükségállapotot, "így néhány napon belül visszatérhet az élet a normális kerékvágásba..." Az a tény , hogy az elnök, Mihail Szaakasvili 2008. január 5re tűzte ki az előre hozott elnökválasztás időpontját, pozitív lépés volt, nagyban hozzájárult az országban tapasztalható feszültség csökkentéséhez - tette hozzá, s kiemelte: "Grúzia kormányának demokratik us és szabad választásokat kell tartania, a nemzetközi jogi normák szigorú betartása mellett, annak érdekében, hogy bebizonyítsa a világnak: az ország képes kilábalni a politikai válságból". "Azzal, hogy a DélKaukázus államai helyet kaptak az Európai Unió szomszédságpolitikájában, kifejezésre juttattuk: támogatjuk ezen országok törekvéseit a demokrácia megteremtésében, és abban hogy sikeres és fejlődő térség jöjjön létre a régióban" - zárta parlamenti felszólalását Dobolyi Alexandra EPképviselő. vissza
