Reggeli Sajtófigyelő, 2007. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-11-14
29 Az az igazság, hogy mármár becsülni kezdtem őt azért, mert mindvégig akarta a megegyezést. És azt is láttam, hogy Székelyudvarhely polgármestere milyen megalá zóan szólt rá a tárgyaláson, hogy fejezze be az egyezkedést. Hogyan látja az egység lehetőségét tömbmagyar vidékeken? M. B.: – Arra nem találtunk igazán jó választ, hogy mi van akkor, amikor egy közösségben természetes módon ütköznek az érdekek. Alszeg és Felszeg esete és így tovább, ilyen vagy olyan alapon mindenhol érdekek vannak. Ezt rosszindulatúan lehet klikknek is nevezni, de nem így van: vannak véleményformáló emberek, csoportosulások, és abban a pillanatban, hogy az RMDSZ azonosul az egyikkel, a másik szembefordul vele. Hogy ebben a helyzetben hogyan lehet megvalósítani az egységet, erre nem találtuk meg a jó választ. Folynak a kísérletezgetések, előválasztások, de ezeknek is megvan a hordaléka, mert az aki veszített, azonnal szembefordul az RM DSZel. Ha még manipulálják is az előválasztásokat – mert sajnos ez is előfordul – megtörténik, hogy az RMDSZszínekben induló jelöltet ellenfele függetlenként megveri, majd a nyertes visszatér az RMDSZbe és nyugodtan folytatja a munkát. Én tudom hogy hán y ilyen anomália van, ami a szervezeti felépítésünket, politikai koncepciónkat illeti, és hogy mennyire nem beszéltünk erről. De ezt a szervezeten belül kell megoldani, nem úgy, hogy bevezetjük a többpártrendszert. Játszunk a százalékokkal – 4,5 vagy ak ár 6 százalék is lehet az RMDSZ támogatottsága. Azonban ezen a 6 százalékon is lett volna esély javítani az elmúlt években, hogyha a romániai kisebbségeket – németeket, zsidókat, romákat – az RMDSZ maga mellé állítja. Csakhogy nemigen fogalmazott meg üzene tet feléjük, nem volt nyitás közös kisebbségi kérdésekben. M. B.: – Fölvettük a kapcsolatot a különböző romániai kisebbségi közösségek vezetőivel. A kampányban próbáltunk feléjük is fordulni, különösen a roma közösségek fele. Románok fele is próbáltunk n yitni, de hát elég nehéz ezt tenni úgy, hogy ne legyen kettős hangja a szervezetünknek. A kritika ennek ellenére jogos, az elmúlt években sokszor viselkedtünk majdnem úgy a kisebbségi közösségekkel, mint ahogy velünk viselkednek a többségiek. Nincsenek h atalmi eszközeink, nem erről van szó, de a nagyságnak a tudata, hogy mi vagyunk másfél millióan és itt vannak 51020 ezres közösségek, ez azért sokszor vezetett arra hogy nem folytattunk napi élő dialógust a parlamenti kisebbségekkel. Folyik egyeztetés, d e nem alakult ki egy szoros egymásra támaszkodás. Én láttam azt, hogy a romák például milyen fontosnak tartják azt, ha magyar politikus részéről látják a nyitást a problémáik iránt. Sokkal jobban bíznak bennünk, tudják, hogy ismerjük a kisebbségi sorsot. Hogyan lehet az RMDSZen belül egy formális pluralizmusból egy működő pluralizmust csinálni? Tehát hogy az elhangzott vélemények, kritikák épüljenek be a hivatalos politikába, de mindenki vegye tudomásul a szavazás eredményét. M. B.: – A pluralizmus egy élő probléma, és az is marad, míg nekünk egységben kell maradni. Platformokat hoztunk létre, de nem váltak élő valósággá. Én az elmúlt években többször is eljutottam arra a konklúzióra, hogy erőszakosan platformokra kell bontani az RMDSZt, hogy ne a területi szervezeteink mellett, egyfajta függelékként, kirakatként létezzenek ezek. Teremtsünk egy olyan helyzetet, hogy például a szabadelvű platformből, a kereszténydemokrata és szociáldemokrata platformból álljon össze az RMDSZ. Az életminőség témát e lhanyagoltaz az RMDSZ. Építhetnek utat, telefonhálózatot, de nagyon elhanyagolták a kultúrát, azt, hogy az erdélyi magyarság otthon érezze magát ebben az országban. Kulturális intézményekbenben, levéltárakban például a számarányunkhoz képest nagyon kevés a magyar alkalmazottak száma. M. B.: – Replikázhatnék a félig telefélig üres pohár hasonlattal. A kollégák elmondhatják, hogy a különféle intézményeknél hogyan vívtak közelharcot a magyar jelenlétért. Az szintén tény, hogy a két székely megye közül az eg yiknek magyar prefektusa van – ezt feltüntethetném mint nagyon fontos eredményt. Azonban a másik székely megyének, Hargitának nincsen magyar prefektusa, bár a megyét 85 százalékban magyarok lakják, és ön ezt