Reggeli Sajtófigyelő, 2007. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-11-02
17 Kanada példája ÚMSZ • 20071102 02:43:59 Horváth Andor Karl Renner 1902ben tette közzé „Az ausztriai nemzetek harca az államért” című könyvét. Célja az volt, hogy megoldást találjon a Monarchia nemzetei és nemzetiségei közötti ellentétekre, amelyek az állam létét veszélyeztetik. A hagyományos gondolkodás a nemzetet a területtel, azt pedig az állammal azonosítja, ami azért nem veszélytelen, mert sokan úgy értelmezik: „Ha az én területemen élsz, a z én uralmamnak, az én jogomnak vagy alávetve.” E felfogást Renner a „személyi államelmélet vagy társulás” elméletével kívánta meghaladni, amelynek értelmében „a nemzeteknek személyi szövetségekként, nem pedig területi uralmi szervezetekként” kell létrejön niük. Más szóval a nemzetek és nemzetiségek között azáltal kell megteremteni az egyenjogúságot, hogy a nemzeti jogvédelmet elkülönítjük a területtől, mert az a „személyi autonómia” formájában valósul meg. A „Colegiul European” rendezésében tartott nemzet közi kollokviumon erről is szó esett. A Renner meghirdette „személyi elvű” felfogás nem maradt elméleti kuriózum – fejtette ki Ghislain Otis kanadai professzor. Hazájában 1970tól számítják a „posztkoloniális átmenet” korszakát, amikor új politikai gyakorl atot vezettek be a mintegy három százalékot kitevő „őshonos” lakossággal szemben. Az 1982es alkotmány „az állami szint alatti” népeknek nevezi őket és elismeri „ősi jogaikat”. Ezek rendezése a képviselőikkel kötött szerződések alapján a területi és a sze mélyi elvű autonómia együttes alkalmazásával valósul meg. vissza "Tanuljuk Európát" Kárpátalja • 2007.11.02. Október 2627én érdekes, tudományos és szakmai ismeretekben bővelkedő konferenciákra, előadásokra került sor nev es magyarországi és kárpátaljai szakemberek részvételével a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán. A Tanuljuk Európát címet viselő kétnapos konferencia központi témáját az Európai Unió képezte, többek között olyan bennünket, kárpátaljai magyarok at is érdeklőérintő kérdésekkel, mint a szervezet intézményrendszere, a turizmus vagy az EU regionális politikája. Gyakorlati tudnivalókra is szert tehettek a résztvevők: többek között elsajátíthatták a sikeres pályázatkészítés fortélyait. A szépszámú ha llgatóságot Váradi Natália, a főiskola Felnőttképzési Központjának vezetője, a rendezvény főszervezője köszöntötte, majd dr. Soós Kálmán, a főiskola rektora megnyitotta a rendezvényt, aki többek között elmondta: "Bár Ukrajna - és benne Kárpátalja - EUcsat lakozása a jövő lehetősége, azonban mi addig is tehetünk annyit, hogy figyelemmel kísérjük az EUban zajló eseményeket és tanulunk belőlük." A konferencián jeles anyaországi és hazai szakemberek, politikusok tartottak előadást. A Nyíregyházi Főiskola munk atársai, Magyar Zoltán és Rozgonyi Ibolya az EUs pályázatkészítés és projektmenedzsment rejtelmeibe, valamint az EU intézményrendszerébe és működési mechanizmusába avatták be a megjelenteket. Kirilják Klára, az Állami Közjegyzői Hivatal vezetője Napjaink aktuális problémái. Föld és földprivatizációval kapcsolatos kérdések címmel tartott előadást. A konferencia illusztris vendége volt Jeszenszky Géza egykori magyar külügyminiszter, aki az anyaországi külpolitika és a kárpátaljai magyarság kapcsolatának jövő beli lehetőségeit taglalta, majd megtekintette a főiskolán zajló építkezési munkálatokat. A rendezvény keretében tudományos diákköri konferenciára is sor került, melynek bevezető előadását dr. Weiszburg Tamás, az ELTE Ásványtani Tanszékének Tudományos Főm unkatársa tartotta. A konferencián többek között előadást tartott még Nyelvi kompetenciák és kortárs pedagógia címmel dr. Poór Zoltán, a veszprémi Pannon Egyetem docense és Interaktív foglalkozások a természettudományos órákon és tanórán kívüli iskolai pro gramokon címmel dr. Schróth Ágnes, az ELTE előadója . vissza
