Reggeli Sajtófigyelő, 2007. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-10-31
11 Értékek a mérlegen Magyar Hírlap 2007.10.31. Utóbbi két évtizedének legnagyobb kihívásával állítják szembe az erdélyi magyarságot a romániai európai parlamen ti választások. E közösséggel ugyanis tizennyolc évig hitette el az RMDSZ, hogy a ceausescui béklyókból szabadulva demokratikusan, a sokszínűség jegyében választhatja meg parlamenti és helyi érdekvédőit. Pedig a magyar közösség csak most döbbenhet rá igazá n, hogy eddig szavazott ugyan, de nem választhatott. Nem volt ugyanis miben válogatnia, mert arra kínosan ügyeltek a demokratikusnak nevezett romániai magyar szövetség vezetői, hogy az 1993as brassói kongresszuson Markó Béla egykori költővel felálló elnök ség az esztendők alatt csak részben változhasson, s a fiatalítók is csak a tagszervezetek leghűségesebb vezetői közül verbuválhattak. Ezért az erdélyi magyarság eddig csak azt tehette, hogy évekig ugyanazon alakulat szinte ugyanazon képviselőit és szenátor ait szavazta vissza a bukaresti törvényhozásba. Igaz, voltak, akik éltek más lehetőségekkel is: a román politikai pártok jelöltlistáira felvett magyarokra voksoltak, de a magyar politikusok közül továbbra is csak az RMDSZ jutott mandátumhoz. A november vé gi voksoláson a kisebbségi szavazók először dönthetnek arról: kitartanake továbbra is Markó Béla és csapata mellett, vagy végre megbízatást adnak Tőkés László református püspöknek, a romániai demokrácia előharcosának, az egyetemalapítónak, az autonómiáért vívott küzdelem meg nem alkuvó vezetőjének. Igaz, függetlenként annak a szervezetnek a jelöltjeivel kell megbirkóznia, amely négy éve elvette tőle tiszteletbeli elnöki tisztét is. Tőkés László ugyanis 2002ben kénytelen volt beperelni az RMDSZt, mert a s zövetség vezetése – a kongresszus korábbi elhatározását figyelmen kívül hagyva – elszabotálta a belső választásokat. Ennek is tulajdoníthatóan pedig már tizennegyedik éve Markó Béla áll annak a szervezetnek az élén, amely 1996 óta toporog minden román korm ánypárt előszobájában, s közben nemhogy a területi, de még a kulturális autonómia kérdésében sem jutott dűlőre a többségi nemzet képviselőivel. Nem felejthető az RMDSZ kiegyezése az Iliescuféle kriptokommunista rendszerrel sem, s ezt Neptunon, a román te ngerparti üdülőváros Ceausescuvillájában kötötte meg másik két társával együtt éppen az a Frunda György, aki ma gyakorlatilag az RMDSZ európai parlamenti jelöltlistájának első helyezettjeként "a mindig útban álló" püspök első ellenfele. A titkos, 1993ban amerikai közvetítéssel tartott tengerparti tárgyalásokról annyi szivárgott ki: ott tervelték ki a romániai magyarság "megszelídítését", hogy ne gördítsen akadályokat a román nemzetstratégia útjába. Elég, ha csak arra emlékezünk, hogy olyan, szemérmetlenü l gazdagodó politikusok nőttek ki a ma az európai parlamentbe készülő RMDSZből, mint az eurómillióiról híres Verestóy Attila szenátor: a legutóbbi hírek is arról szólnak, hogy a korrupcióellenes hatóság vizsgálatot indított ellene. Traian Basescu államfő a székelyudvarhelyi politikust pedig gyakran emlegette oligarchaként, aki szerinte törvénytelen erdőkitermelésből gazdagodott meg. S hogy még teljesebb legyen a kép a Brüsszelbe készülődő szövetségről, érdemes felidézni azt, amikor a májusban a Basescu elm ozdításán ügyködő Markó Béla a nyáron már elismerte: butaság volt ehhez kérni az erdélyi magyarok támogatását a népszavazáson. Szombaton pedig azt is bejelentette Borbély László ügyvezető alelnök, hogy valószínűleg Basescut is meghívják kampányzáró ünnepsé gükre. Lehet ezt érdekelvű politizálásnak nevezni, csakhogy inkább kalandorságról és amatörizmusról van szó, és ez már a legfrissebb közvéleménykutatásokban is tükröződik. A CCSB társadalomkutató cég nem mért ugyan külön Tőkésindexet, de az kiderült, ho gy az RMDSZ csak 3,9 százalékra számíthat, így nem éri el a brüsszeli bejutáshoz szükséges ötszázalékos küszöböt. Még maradt idő tehát a változtatásra: visszaléptetni az RMDSZ jelöltjeit Tőkés László javára, aki független jelöltként csak 2,8 százaléknyi s zavazatot kell hogy gyűjtsön, s ez bizonyára teljesíthető. Később pedig nem kellene majd amiatt magyarázkodni, hogy az erdélyi magyarság képviselet nélkül maradt. Az egykori költő pedig még nem köszönte meg az egykori temesvári lelkésznek, hogy ma (még) e gyáltalán politizálhat. vissza Kristály Lehel, újságíró
