Reggeli Sajtófigyelő, 2007. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-10-29
36 Putyin Erdéllyel példálózik Krónika 20071029 Az orosz államfő szerint Romániában is kihatásai lehetnek Koszovó függetlenné válásának. Romániában is következményekkel járhat , és erősítheti a szeparatizmusra irányuló törekvéseket Koszovó esetleges függetlenné válása, Vlagyimir Putyin orosz államfő szerint. Az orosz elnök a portugáliai EU – orosz találkozón szólalt föl a hétvégén, megerősítve országa eddigi álláspontját a szerbia i tartomány esetleges függetlenné válásával kapcsolatban. A politikus úgy vélte, Koszovó esetleges függetlenné válása erősítené a szeparatista törekvéseket Európában, Romániát, Belgiumot és Spanyolországot hozva föl példaként. Putyin arra kérte az uniós tagállamokat, tanúsítsanak türelmet annak érdekében, hogy a nemzetközi joggal összhangban álló megoldást találjanak Koszovó számára. A Moszkva és az Unió közötti, Koszovó miatt fölmerült nézeteltérések kapcsán elmondta, Moszkva álláspontja – amely a Koszov ó elszakadásával szembeni szerb álláspont támogatását jelenti – csupán a nemzetközi jog egyik alapelvének érvényesítése. „Miért hágjuk át a nemzetközi jog alapelveit, és bátorítsuk a szeparatizmust Európában és az egykori szovjet térségben? Nincs elég prob léma Spanyolországban, Belgiumban, és potenciális veszélyforrás Romániában?” – tette föl a kérdést Vlagyimir Putyin, a baszkokra, a katalánokra, a flamandokra és az erdélyi magyarokra célozva. Mint arról beszámoltunk, Belgrád csupán a széleskörű autonómiá t tartja elfogadható megoldásnak a de facto Szerbiához tartozó, de jure viszont NATOközigazgatás alatt álló, 90 százalékban albán többségű Koszovó számára. Ezt az álláspontot támogatja Moszkva is. Az ENSZ koszovói raportőre, a finn Martti Ahtisaari jelent ésében viszont az ellenőrzött bizonyos mértékig korlátozott függetlenségre vonatkozó javaslatot tett. Ezt az álláspontot támogatja az Egyesült Államok is, és az elmúlt héten német diplomáciai források is közölték, hogy amennyiben a korábban kitűzött decemb er 10i határidőig nem születik megállapodás az albánok és a szerbek között Koszovó jövőjéről, és az albánok ennek nyomán kikiáltják a tartomány függetlenségét, fennáll az esélye, hogy elismerjék az önálló Koszovót. A tartomány ügyében Adrian Cioroianu kül ügyminiszter ismertette a román álláspontot. A tárcavezető közölte, Bukarest nem lesz majd az első országok között, amelyek elismerik Koszovó függetlenségét. Cioroianu szerint a térségben december 10. után kezdődhetnek a valódi problémák. Elemzők szerint e gyébként az Egyesült Államok mellett az EU tagországainak elsöprő többsége, a 27ből 22 támogatná a tartomány függetlenedését. Románia, Szlovákia, Spanyolország, Görögország és Magyarország véleménye szerint a függetlenség egyoldalú kikiáltása nem a legüdv ösebb megoldás, mivel destabilizálná a nyugatbalkáni régiót. vissza Jutalomosztás, új rendszerben - A kormányfő még nem közölte, hogy a miniszterek is kapnake elismerést Népszabadság • Szalay Tamás Lajos • 2007. október 29. Arról még nem döntött Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, hogy a tavalyi évhez hasonlóan idén is megjutalmazzae kormánya egyes tagjait. Az viszont biztos, hogy december 15ig a közszféra dolgozói megkapják pluszpénzeiket. Az összegről az új értékel őrendszer alapján döntenek. November végéig befejeződik a minisztériumi köztisztviselők teljesítményértékelése, az ez alapján meghatározott jutalmakat december 15ig utalják ki - tudta meg lapunk Szetey Gábor személyügyi államtitkártól. Ez lesz az első a lkalom, hogy az új teljesítményértékelő rendszer alapján döntenek a pluszjavadalmak nagyságáról. Ezzel egyszersmind szakítottak a korábbi gyakorlattal, amely szerint az évközi jutalmakat ünnepnapokhoz és évfordulókhoz, nem pedig a valós teljesítményhez köt ötték. Szetey Gábor megkeresésünkre azt közölte: a nyugati közigazgatásban sok helyütt alkalmazott, objektivitásra törekvő rendszerről van szó, amely a célfeladatok és kompetenciák alapján értékeli a dolgozók teljesítményét. Négy szintbe sorolják majd az é rintetteket: kiváló, magas szintű, elvárt (ez felel meg a 100 százalékos teljesítménynek), illetve nem megfelelő, azaz fejlesztésre szoruló. Mindegyik szintbe meghatározott számú személyt sorolnak: a kiválók közé a dolgozók maximum 10 százaléka kerülhet, m agas szintű értékelést 2030 százalék kaphat, elvártat 5060 százalék, míg a nem megfelelők maximum 10 százaléknyian lehetnek. Szetey Gábor kiemelte, hogy a rendszer sajátságából adódóan a vezetők végre
