Reggeli Sajtófigyelő, 2007. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-10-29
30 kivizsgálásá ra kezdeményezett hatósági vizsgálódás mögött nem is az MSZP, hanem az RMDSZ áll. Majd azt magyarázza meg Nyakó, a szocik mindenre válaszolni tudó szóvivője... vissza Decemberben megnyílnak az Európai Unió belső határai - A z állampolgároknak könnyebbséget jelent majd a schengeni csatlakozás Népszava 2007. október 29. Szerzők: Halmai Katalin, Horváth B. Barnabás, Lengyel Tibor Már csak az Európai Parlament döntése szükséges ahhoz, hogy december 21én fizikailag is megnyíljan ak az EU határai a magyar állampolgárok számára. Ekkor csatlakozhat ugyanis hazánk – először a szárazföldi és a vízi határokon, márciusban pedig a légi közlekedésben is – a schengeni határőrizeti rendszerhez. Ez Szlovénia, Ausztria és Szlovákia felé a hatá rellenőrzés megszűnését jelenti, tehát könnyebb lesz az utazás. Szigorodik viszont az ellenőrzés az EU új külső határain. A tesztelés lezárult, a számítógépes határőrizeti rendszer megbízhatóan működikFotó: Kertész GáborHa minden a tervek szerint halad, december 21én megszűnik az ellenőrzés az EUhoz 2004ben csatlakozott kilenc új tagállam belső uniós szárazföldi és vízi határain (Ciprus egyelőre kimarad a schengeni rendszerből). A repülőtereken a tavaszinyári menetrend életbe lépésekor, vagyis jövő m árcius 28án nyílnak meg a „schengeni folyosók”. Ezzel egyidejűleg szigorodik az ellenőrzés az EU új külső határain, hazánk esetében a magyar – ukrán, a magyar – szerb és a magyar – horvát határszakaszokon. A régi tagállamok szakértői, akik szeptemberben és októ berben több héten át a helyszínen vizsgálták a határőrizeti rendszerhez csatlakozó országok teljesítményét, a minap elkészült jelentésükben kifogástalannak ítélték a számítógépes adatbázis működését, és az azt kezelő személyzet, vagyis a határőrök felkészü ltségét. A bel- és igazságügyminiszterek következő, november 89i brüsszeli ülésükön értékelik az ellenőrzések eredményeit, a határbontás pontos időpontjáról azonban csak egy hónappal később, decemberi tanácskozásukon döntenek. Brüsszeli vélemények szeri nt szinte semmi sem gördíthet akadályt a december 21re tervezett csatlakozás útjába, ám mint diplomáciai források lapunknak rámutattak: a dátum akkor biztos, ha tanácsi határozat van róla. A kormányközi fórum csak azután bólint rá a menetrendre, ha az uni ós határőrizeti rendszer kibővítéséről az Európai Parlament is kedvező véleményt mond, előreláthatólag november 15i plenáris ülésén. A schengeni határőrizeti rendszerhez való csatlakozással háromféle határszakasz jön létre: a belső határ, az Európai Unió n belüli külső határ, illetve az unión kívüli külső határ. Utóbbi az ukrán, horvát és a szerb határszakaszra vonatkozik, s aki itt kíván belépni az országba nem uniós állampolgárként, annak schengeni vízummal kell rendelkeznie. Az unión belüli schengeni kü lső határ kapcsán a román határszakaszon marad a már korábban bevezetett, úgynevezett egy megállásos határellenőrzési rendszer. Az osztrák, szlovén és szlovák szakaszt érintő 1100 kilométeres belső határon ugyan okmányok nélkül lehet átmenni és nem kell m egállni, de ettől még a határon átlépőknél kell, hogy legyen okmány a mélységi ellenőrzések miatt, az esetleges igazoltatás okán. A keletkező biztonsági deficit miatt kompenzációs ellenőrzések lesznek, így nem kell csodálkoznia senkinek se azon, ha a határ tól kettő vagy akár 30 kilométerre is belefut egy vizsgálatba. Az állampolgárok számára a legkézzelfoghatóbban úgy lesz érzékelhető a schengeni tagság, hogy az övezethez tartozó országokba útlevél nélkül lehet belépni. Mindez a magyar határőrség munkájáb an komoly változásokat eredményezett, mivel a csatlakozástól számítva nemcsak 10 millió magyar állampolgár, hanem mintegy félmilliárd európai uniós állampolgár biztonságát és védelmét kell szavatolnia. A felkészülés jogalkotási és infrastruktúrafejlesztés i feladatokat jelentett. Ehhez hazánk az elmúlt három évben 42 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kapott a Schengen Alapból, melyből 30 milliárd jutott a határőrségnek és a rendőrségnek. Az Európai Unió belső határai egy részének az eltörlésé vel nagyjából egy időben zajlik a rendőrség és a határőrség összevonása is. Gyakorlatilag a határőrség olvad majd bele a rendőrségbe, ugyanakkor bizonyos területeken a korábbival megegyező vagy azokhoz nagyon hasonló feladatokat lát majd el az újonnan létr ejött szervezet. Az országhatárokon belüli feladatok természetesen megegyeznek a korábbi feladatokkal, azaz az ország törvényes rendjét továbbra is a rendőrség védi. Mindezek mellett viszont új, illetve módosult feladatkörként jelenik meg a schengeni egyez ményhez eddig nem csatlakozott országok – és ezzel együtt az unió külső – határainak védelme. Mint Bencze József országos rendőrfőkapitány nemrég lapunknak elmondta, a szárazföldi határok mintegy 15 százaléka lesz az ukrán – román – horvát – szerb szakasz. Így igaz lehet, hogy míg Magyarország egyéb határai
