Reggeli Sajtófigyelő, 2007. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-10-27
28 Tavaly november táján az emberek azt mondták, „mindegy, hogy kinek van igaza, de azt nem szeretem, ha itt, az én házam előtt, az én váro somban, az utcán cirkuszt csinálnak!” Az idén pedig az a vélemény, hogy „aki az utcán cirkuszt csinál, félelmet kelt és a biztonságunkat veszélyezteti, annak egészen biztosan nincs igaza”. Ez egy tanulási folyamat eredménye. – Takács Albert igazságügyi é s rendészeti miniszter a parlamentben erőteljesen bírálta a köztársasági elnököt ünnepi beszéde miatt. Nyilván a kormány álláspontját mondta, hiszen a kabinet előző nap tárgyalta meg a történteket. – Kétségtelen, hogy minden kormányülés előtt konzultálunk a politikai értékelést kívánó belpolitikai eseményekről. Ezen a kormányülésen is ez történt. A kormány tagjainak többsége úgy látta, elgondolkodtató, hogy Göncz Árpád 1992es kifütyülése óta sajnos gyakorlattá vált az, hogy a radikális kisebbség igyekszik megzavarni a többség, a közösség ünnepét. Az is megfogalmazódott, hogy az elmúlt időszakban a rendőrség megtanulta, hogyan lehet alkotmányos keretek között, ámde hatékonyan érvényt szerezni a többség akaratának. – Sólyom László október 22i beszédében a tavaly történtek miatt marasztalta el a rendőrséget. – Nem tartom szerencsésnek az időpont választását. Visszaélés a demokratikus intézményrendszer és szabályok biztosította lehetőségekkel az, ha a vandálok a közrendre és a rendőrökre támadnak. Ugyanúgy elfogadhatatlan volna, ha ezt felelősségvállalás nélkül, és a szabályokon túli eszközöket felhasználva fékezik meg a rendőrök. Azt hiszem, ezeket a mondatokat – tehát mind a kettőt – a történtek után egy nappal, tavaly novemberben vagy az idén nyár végéig helyénvaló volt elmondani, de nem az idei ünnepen. – Az MSZP javában zajló párbeszédkampánya egyrészt igyekszik megértetni az emberekkel a reformokat, másrészt megpróbálja magát a pártot is „felrázni”. A reformok vagy a tétova kormányzati intézkedések köv etkeztében milyen állapotban van az MSZP? – Miközben a közvéleménykutatások csökkenő támogatottságot mutatnak, még most is sok százezren, milliónyian állnak az MSZP mellett. Ezért köszönettel tartozunk. Azért is, ha egy találkozón bennünket kritizálnak és alternatív javaslatokat tesznek. A kritika mindig megelőlegezett bizalom. – Egyre több elemző foglalkozik Gyurcsány Ferenc helyzetével. Van, aki azt mondja, ha a tavaszt kibírja, akkor a ciklus végéig marad, mások pedig azt találgatják, kormányfőt buk tate a 2009es uniós választás. – Most nem támogatnék semmilyen személyi alternatívakeresést vagy ennek megfogalmazását. Nem látom értelmét annak, hogy ne pártoljuk a kollektív stratégia sikerének esélyét. Az ellenzék időről időre próbálja leverni a szí npadról egyegy politikai főszereplőnket. Úgy látom, hogy az alternatívát nem személyeknek kell állítanunk. Sokkal inkább annak a közéleti szerepfelfogásnak az alternatíváját kell megerősíteni, amelyikben nem a politikai elit van az országért, hanem fordít va. – A találgatásokban időről időre felmerül az is, hogy Kiss Péter készen állhat arra, hogy átvegye a miniszterelnökséget. – Én arra állok készen, hogy ezt a programot az emberek érdekében sikerre vigyük. A politikai elit nem tematizálhatja saját küzde lmeivel a közbeszédet. Még ha neki konfliktusokat is okoz, a politikájának nem saját magáról, hanem az országról kell szólnia. Ezt az utat kell követnünk. Még akkor is ezt gondolom, ha a média sokszor az adott pillanat konfliktusát emeli magasba. Percember ek születnek, de én csak a munkaterápiában hiszek. – Ezzel azt mondja, hogy nem jelentősek a szocialista párton belüli kritikus hangok? – Nagyon sok vitát folytatunk a helyzet értékeléséről, de emlékeim szerint ez így van, amióta a szocialista párt létez ik. Ezért szeretek itt lenni, mert itt lehet vitatkozni és a vitának kollektív eredménye is van. – De a viták most magasabb hőfokon zajlanak, mint bármikor.
