Reggeli Sajtófigyelő, 2007. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-10-27
23 A „fantomműhely” ügyét a KMKSZközeli Kárpátalja című hetilap robbantotta ki a múlt héten. A cikkre hivatkozva az egyik magyarországi országos napilap, a Magyar Hírlap is foglalkozott az üggyel. A sajtóössztűz hatására a magyar Kormányszóvivői Iroda közleményben tudatta, mégsem köt szerződést a Lehoczky Műhellyel, mert, mint a közlemény leszögezi, „a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége Lehoczky Ti vadar Tudományos Műhely és Könyvtár által véglegesített program nem felel meg a nemzeti intézményekkel szemben elvárt szigorú szakmai feltételeknek”. Az ötmillió forintos kiemelt támogatás visszavonása kapcsán az ügy fő érintettje, Dupka György így nyilatk ozott: „A sajtóból értesültem arról, hogy a kedvezményezettek listájára kerültünk, semmilyen hivatalos levelet erről nem kaptunk. A jól megtervezett koncepciós támadások ismeretében elfogadom a Miniszterelnöki Hivatal bölcs döntését, hogy a Magyar Értelmis égiek Kárpátaljai Közössége keretében működő Lehoczky Tivadar Tudományos Műhely és Könyvtár által véglegesített program nem felelt meg a nemzeti intézményekkel szemben elvárt szigorú szakmai feltételeknek. A személyemet és a szervezetet ért rágalmakat viss zautasítom.” A kárpátaljai magyar kultúrpolitikus a Kárpáti Igaz Szó újság érdeklődésére elmagyarázta: 2002ben találták ki a Lehoczky Műhelyt, ezzel szemben a Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola a Limes Társadalomkutató Intézet jogutódjaként a Lehoczky Tivadar Intézetet 2005 októberében hozta létre. A MÉKK az Illyés Közalapítvány támogatásával 2002ben vásárolta a mostani ungvári székházát, melynek egyik termében rendezték be a MÉKK Lehoczky Tivadar Társadalomkutató Műhely Magyar Könyv- és Adattárát. It t már több mint 5000, csak Kárpátalján megjelent, Kárpátaljával és az itt élő magyarsággal kapcsolatos kötet, dokumentum található. Azt is állítja a támadások kereszttüzébe került MÉKKelnök és UMDSZes vezető, hogy soha nem volt és ma sincs fizetett alkal mazottja a szóban forgó műhelynek. Mi lesz a továbbiakban a MÉKK Lehoczky Műhelyével? - kérdezte az újságíró Dupkát, mire ő azt válaszolta, hogy gondolkodnak azon, esetleg a MÉKK engedékenyebb lesz a beregszászi főiskolával szemben, s más névre keresztelik a saját műhelyüket. Magyarázkodó nyilatkozatát a következő mondattal zárta: „A magam részéről a Lehoczkyügyet lezártnak tekintem, mindenki foglalkozzon a saját dolgával. Mi is a kárpátaljai magyarságért tesszük a dolgunkat, eddig is ezt tettük.” Az ügyet kirobbantó Kárpátalja hetilap legfrissebb számában egyfajta győzelemnek tekinti, hogy a magyarországi illetékesek visszavonták a támogatásról hozott előző döntésüket. Azt írják, hogy voltaképp a MEH megpróbálta egy gyakorlatilag nem létező kárpátaljai int ézményt beemelni a nemzeti jelentőségű intézmények közé. Korábban a Magyar Hírlap, amely ugye magyarországi publicitást adott a kárpátaljai „balhénak”, az ügy kapcsán megszólaltatta Németh Zsoltot, a magyar parlament külügyi bizottságának fideszes elnökét, aki szerint a mai támogatáspolitikából hiányzik az átláthatóság és a kontroll, ami a korábbi közalapítványi rendszer sajátja volt. DUNDA György vissza Szigeti László parlamenti képviselő a nemzetiségi iskolák diszkrimináció jától tart − Mikolajt bírálja az MKP Új Szó 2007.10.26. A miniszter szerint a sajtó félreértelmezte a kisebbségi oktatásügyi koncepciónak az iskolák dotációjára vonatkozó részét. Mikolaj szerint csupán arról van szó, hogy ezt a támogatást szeretnék kibő víteni azokra a nemzetiségi iskolákra is, ahol csak a nemzetiség nyelvét oktatják anyanyelven, a többit államnyelven (a német és az ukrán iskolák). A miniszter elképzelhetőnek tartja, hogy a nemzetiségileg vegyesen lakott területeken a szlovák iskolák is m egkapják ezt a többletfinanszírozást. A jelenlegi támogatási rendszer értelmében az anyanyelven tanító nemzetiségi iskolák nyolc százalékkal magasabb összeget kapnak diákonként, mint a szlovák iskolák, lévén, hogy ezekben heti 2 – 3 órával magasabb a kötelez ő óraszám, mint a szlovákok tannyelvűekben. Szigeti László bírálja a minisztérium kisebbségi oktatásügyre vonatkozó koncepcióját. A volt oktatásügyi miniszter szerint a tervezet nyolcvan százalékban a szlovák nyelv oktatására helyezi a hangsúlyt, nem fogl alkozik a többi tantárggyal. Szigeti kifogásolja, hogy míg az eddigi gyakorlat alapján „bírni kellett” az államnyelvet, addig a mostani tervezet szerint „tökéletesen kell bírni”. A képviselő szerint nem igazán világos, ki az, akinek joga és kompetenciája l esz eldönteni, hogy a nem szlovák nemzetiségű állampolgár „tökéletesen” beszéle szlovákul. Ján Mikolaj miniszter szerint a tökéletes nyelvtudást a Monitor 9 alapján ellenőriznék „hiszen ha ezeket a gyerekeket nem tanítanánk meg, akkor diszkriminálnák őke t. Ez az ő érdekükben történik. Új teszteket készítünk a külső érettségire és a Monitor 9re is” – mondta a tárcavezető. Az MKP nem ért egyet azzal sem, hogy a nemzetiségi iskolákban csak a szlovák nyelvű tankönyvek fordításaiból lehessen tanítani. Nehezen megoldható ez
