Reggeli Sajtófigyelő, 2007. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-10-27
21 szomszédjának uniós csatlakozása új eszközöket teremtett az érdekérvényesítés számára. Fontos a régi és az új eszközök koordinált felh asználása. Az anyaország és a határon túli magyarság képviselői egyenrangú félként együtt vannak jelen az EU döntéshozó fórumain, ahol immár belülről járulhatnak hozzá a közösségi normák formálódásához, az ad hoc jellegű és stratégiai döntésekhez, és belső tagként tehetnek, vagy szervezhetnek nyilatkozatokat, nyilváníthatnak véleményt. Az összképhez ugyanakkor hozzátartozik azoknak a román és szlovák politikai erőknek az egyenrangú félként való megjelenése is, amelyek – saját országaik valóságos érdekeivel ellentétesen – fenntartásokkal viszonyulnak a határon átnyúló fejlesztésekhez, illetve a határ menti együttműködés más formáihoz, és minden eszközzel gátolni igyekeznek a kisebbségben élő magyarok állampolgári egyenjogúságának kiteljesedését, a magyar köz össégek önrendelkezésének megerősödését. Mindezek a tényezők különösen szükségessé teszik, hogy a magyarság felkészülten és hatékonyan éljen az uniós csatlakozás teremtette érdekérvényesítési eszközökkel... Ugyanakkor a magyarság politikai szintű közösség i döntéseinek legitimitását biztosító Magyar Állandó Értekezlet tevékenységében az utóbbi időben működési zavarok mutatkoztak, ezért évek óta nem került sor a testület összehívására. A működési zavarok többek között az egyeztetési folyamat megfelelő szintű jogszabályi hátterének hiányára vezethetők vissza. Mivel a magyarság megváltozott helyzetében nélkülözhetetlenek a legitim közösségi döntések, égető szükség mutatkozik a működési zavarok elhárítására és a testület – vagy más, hasonló jellegű, nemzeti közm egegyezést kifejező fórum – mielőbbi összehívására. A közösségi döntések legitimációját erősíti, ha az egyeztetés politikai mechanizmusait kiegészítik a civilszféra, az egyházak és a fejlesztési együttműködésbe bevont régiók véleménynyilvánító fórumai is. A magyarság megváltozott helyzetére való tekintettel ezeket a fórumokat is létre kell hozni, rendszeresen össze kell hívni, és tapasztalataikat a magyar nemzet szintjén hozott döntések előkészítésénél fel kell használni. A gyors egyeztetést kívánó ügyek i ntézése érdekében célszerű megvizsgálni a határon túli magyar közösségek állandó és intézményes budapesti képviselete megteremtésének lehetőségét. Indokolt megvizsgálni egy az MVSZ korábbi funkcióinál szélesebb skálán működő, köztestületi jogi státussal r endelkező átfogó, állandó képviseleti és kulturális világszervezet létrehozása igényének kielégítését, amelyet most főleg az ún. "nyugati" és egyéb, világszórványban élők szorgalmaznak. A nemzetpolitikai érdekérvényesítés fontos kiegészítője – külső imázs ának biztosítója és belső legitimitásának megteremtője – a nemzeti összetartozás szimbolikus szférája. A magyar kormánynak ezen a téren a magyarság új helyzetére reagáló kezdeményezése a határon túli magyar közösségek kétévente megtartandó kulturális sereg szemléje. További lépésként szükségesnek tűnik állami eszközökkel olyan művészeti alkotások – főként játékfilmek – készítését ösztönözni, amelyek betekintést nyújtanak a magyar – magyar társadalmi kapcsolatok mindennapjaiba és a magyar kisebbségek kilenc évt izedes történelmébe. A külföldi magyar intézetek programjában rendszeresen meg kell jeleníteni a határon túli magyar közösségek kulturális teljesítményeit. Az általános és középiskolák földrajz, történelem és irodalom tanterveiben helyet kell biztosítani a z általános műveltséghez nélkülözhetetlen nemzetpolitikai ismereteknek. Ahhoz, hogy a nemzetközi szinten zajló érdekérvényesítés áttekinthető és kiszámítható hazai nemzetpolitikai háttérrel rendelkezzen, szükséges a magyar – magyar együttműködés, illetve a nemzetpolitikai érdekérvényesítés rendszerét megfelelő szintű és formájú jogi eszközökkel alátámasztani. A jogalkotó munka terén fontos eredmény a 2001ben elfogadott, majd módosított kedvezménytörvény és a Szülőföld Alap működéséről 2005ben alkotott, a s zükségleteknek megfelelően szintén többször módosított törvény. A nemzetpolitika 2006ban kezdődött reformja az ún. "nemzeti intézmények" finanszírozása kapcsán bevezeti a szerződéses keretek közötti együttműködést, megvetve ezzel a nemzetpolitika egyik új jogintézményének alapját. A fentebb meghatározott irányelvek alapján törvénybe kell iktatni a nemzetpolitikai érdekegyeztetés, illetve érdekérvényesítés rendszerét. Utóbbi jogszabálynak rendelkeznie kell arról is, hogy a magyar – magyar együttműködés két- é s többoldalú, hosszú távú keretszerződések, illetve ezek teljesítését szolgáló, a költségvetési törvénnyel párhuzamosan kidolgozásra kerülő éves szerződések alapján valósuljon meg. Megfelelő jogszabályok megalkotásával haladéktalanul fel kell készülni arra , és meg kell tenni a szükséges lépéseket, hogy a kárpátaljai és vajdasági magyarok Magyarországnak a schengeni övezethez történő csatlakozása után is akadálytalanul tarthassanak kapcsolatot az anyaországgal.
