Reggeli Sajtófigyelő, 2007. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-10-27
16 Nemzetpolitikai botránykő Szóról szóra Magyar Hírlap 2007.10.27. "Bukarestbe toborozták a megyei tanfelügyelőket, egyetemi rektorokat, de hiába gyűltek össze az új törvények hivatalos bemutatójára, az oktatási miniszter bejelentette, csak az EPválaszt ások után kezdik meg a jogszabályok nyilvános elemzését." (Háromszék sepsiszentgyörgyi napilap, október 26.) Az összecsődített tanfelügyelők persze tudták, honnan fúj a szél. Vagyis hogy megint a magyarok a vétkesek, miattuk kellett fölöslegesen Bukarestb e utazniuk. És igazuk volt. A tanügyi reformcsomagról szóló megbeszélést az RMDSZ nyomására halasztotta el az utolsó pillanatban a kormány. Tariceanu kormányfőnek vigyáznia kell, hogy az erdélyi magyarok pártja ne kapja fel a vizet, mert Markóékon kívül ne m maradt más szövetségese a hatalom megtartásáért vívott kíméletlen küzdelemben. Az RMDSZnek viszont a halogatáson kívül más eszköze nincs: az államfő magyarbarát oktatáspolitikai javaslatát jelenleg a szaktárca és a román szakemberek döntő többsége merev en elutasítja. "A magyarok sárba tipornák a nemzetállam hivatalos nyelvét!" – hangoztatják fennen a szélsőségesek, és nagyjából ugyanígy érvel sok mérsékeltnek elkönyvelt politikus is. Basescu államelnök felvetésébe kapaszkodva viszont az erdélyi magyar p edagógusok nem akarnak engedni. Így lett az oktatás módszertanához tartozó kérdésből nemzetpolitikai botránykő. Arról van szó, hogy meg kellene engedni a román nyelvnek idegen nyelvként történő oktatását a magyar osztályokban. Ha ugyanis a családból az ál lamnyelv ismerete nélkül érkező gyerekeknek román kortársaikkal hasonló módon tanítják a románt, a gyerekek rögtön elvesztik a fonalat – pontosabban rá sem találnak. Olyan szinten követelik tőlük a nyelvtani és irodalmi ismeretek elsajátítását, hogy döntő többségük csak értetlenül bámul a pedagógusra, aki gyakran magyarul sem tud, így még maximális segítő szándékkal sem érhet el semmit. Ezért kerül ki az iskolából – főként a Székelyföldön, ahol még az utcai játszótársaktól sem tanulhatnak a nebulók – Emines cu nyelvét harmatgyengén értő és szinte sehogy sem beszélő fiatalok tömege. Magyar pedagógusok szerint radikális fordulatot hozhatna, ha a románt idegen nyelvként, az alapokról indítva oktatnák a gyerekeknek. Az elvakult nacionalisták azonban nem engednek . Sokkal kényelmesebb nekik ujjal mutogatni a románul rosszul beszélő székelyekre, mint az egynyelvű nemzetállam tézisével – szerintük – ütköző pedagógiai "újítás" elfogadása. Mintha tényleg nem akarnák, hogy a román állampolgárságú magyarokkal megtaláljá k a közös nyelvet. vissza Neumann Ottó, újságíró "Szerbia Vajdaság nélkül maradhat" Vajdaságma.info 2007. október 26. [14:30] Radivoj Stepanov újvidéki egyetemi tanár arra figyelmeztetett, hogy Szerbia Vajdaság nélkül ma radha t, ha Belgrád folytatja centralista politikáját. Előbb vagy utóbb Vajdaság a jelenlegi belgrádi politika teljesítményének következményeként független állammá válik, jelentette ki a Radivoj Stepanov a szerb alkotmány meghozatalának évfordulója alkalmából ta rtott tanácskozáson. Szerinte Szerbia mind Koszovó, mind a Vajdaság esetében úgy védekezett a tartományok államisága ellen, hogy megszüntette az autonómiájukat is. Az autonómiára vonatkozó szerzett jogok nyílt megvonásával és a korszerű európai folyamatok primitív kigúnyolásával a szerb állam és a jobboldali ellenzék az autonómiából az államiságba kényszeríti Vajdaságot, mondta a Stepanov, aki szerint a jelenlegi szerb alkotmány – amikor Vajdaságról van szó – radikális verziója a Miloševićféle alaptörvényn ek. Lehet, hogy most jött el az ideje, hogy a Vajdaság tesztelje polgári potenciálját és polgári kultúráját, hogy a mai és a jövendő nemzedékek érdekében a meglevőnél kedvezőbb területi státust harcoljon ki magának, mondta Stepanov. vissza
