Reggeli Sajtófigyelő, 2007. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-10-27
7 elnök szerint ez azt jelenti, hogy a romániai magyarságnak az Európai Uni ó (EU) keretein belül vissza kell szereznie anyagi javait, jogait, méltóságát, és meg kell valósítani együttlétét a magyar nemzet egészével. A szövetség választá si listájának első két helyén szereplő Frunda György és Sógor Csaba szenátor Szatmár megyében indította útjára csütörtökön és pénteken az RMDSZ kampánykaravánját. Ottani településeken személyes találkozókon és lakossági fórumokon fejtették ki álláspontjuka t a romániai magyarságnak az Európai Unió keretein belül szükséges összefogásáról, részben a jövő évi helyhatósági választásokra is előre tekintve. Szóba kerültek a magyar és a román nyelvű oktatás kérdései. Különleges hangsúlyt helyeztek az egyes települé sek helyi gazdasági lehetőségeire, az uniós pénzek felhasználásának módjaira, az összehangolt fejlesztési tervekre. Frunda György hangsúlyozta: fontos, hogy az RMDSZ az EPben a Romániának járó 35 hely közül kettőt vagy hármat is elnyerhessen. Kelemen Hunor ügyvezető elnök utalt Tőkés független jelöltként való indulására. Százötvenezer elveszett szavazat éppen elég ahhoz, hogy se az RMDSZ, se a független jelölt ne kerülhessen be - mondta. Tőkés László kampányirodáját csütörtökön nyitották meg Nagyv áradon. Az erdélyi Krónika és a bukaresti Új Magyar Szó beszámolója szerint a megnyitót követő sajtótájékoztatón a püspök jelezte: a kampány a pénzszűke miatt szerény lesz. Ezzel kapcsolatban bírálta az RMDSZt, leszögezve, hogy az őt támogató szervezetekn ek nem is lenne lehetőségük "ingyenkoncerteket szervezni" a román kormány pénzén. Tőkés elmondta, hogy ő nem új honfoglalást akar, hanem azt szeretné, ha Erdélyben minden magyar otthon érezhetné magát. Szlogenje - "Unió, Erdéllyel!" - azt is jelenti, hogy Erdély az unióhoz csatlakozik - tette hozzá. Szilágy Zsolt, a püspök kampányfőnöke az MTInek jelezte: szombaton és vasárnap Tőkés támogatására Krasznamihályfalván, Nagybányán, Avasújvároson és Zilahon tartanak kampánynyitó rendezvényeket, ezeken a hel yeken várhatóan Orbán Viktor is beszédet mond. Tőkés László mellett foglalt állást felhívásában az erdélyi és magyarországi értelmiségiek egy csoportja. Az MTIhez is eljuttatott dokumentum aláírói között szerepel többek között Bánffy György színművész , Csoóri Sándor költő, Farkas Árpád író, költő, Gál Kinga európai parlamenti képviselő, Jókai Anna író, költő, Kincses Előd ügyvéd, Makovecz Imre építész, Martonyi János volt külügyminiszter, Melocco Miklós szobrász, Murádin Jenő művészettörténész, Nemeskü rty István író, irodalom- és filmtörténész, Schöpflin György európa parlamenti képviselő, Szűrös Mátyás volt köztársasági elnök, Vizi E. Szilveszter, az MTA elnöke. Szerintük Tőkésnél hitelesebben senki nem jeleníti meg Európában a határokon átívelő ö sszmagyar nemzeti integráció programját. Megállapítják: a püspök Székelyföld autonómiájának következetes szószólója, folyamatosan szót emelt a romániai demokrácia megszilárdulásáért is, mind a demokratikus elvek posztkommunista korlátozásai, mind pedig az erdélyi magyar politika demokráciadeficites, torz szerkezete ellen. vissza SME: Szlovák elemző a Benesdekrétumokról: a népirtási kísérletekről Pozsony, 2007. október 26., péntek (MTI) - Ha a szlovák parlament határozatban állapítaná meg, hogy a Föld lapos, azzal a Föld alakját ugyanúgy nem változtatná meg, ahogy a Benesdek rétumok érinthetetlenségéről szóló határozatával sem tudott változtatni azon a tényen, hogy a szlovákiai magyarok ellen a kollektív bűnösség elvei alapján elkövetett jogtiprások népirtási kísérletnek, következésképpen emberjogi kérdésnek minősülnek, ezért bárki beleszólhat, közbenjárhat anélkül, hogy ez Szlovákia belügyeibe való beavatkozásnak minősülne - fejtette ki pénteken, a SMEben megjelent írásában Miroslav Kusy szlovák politikai elemző. Aki az emberi jogok védelmében lép fel, még akkor is jogos an jár el, ha ezt történetesen magyarként teszi, mert - emberjogi kérdésről lévén szó - ezzel még nem avatkozik be Szlovákia belügyeibe. Ahogy a magyar államfő sem avatkozott be, amikor révkomáromi magánlátogatásán (újságírói kérdésre válaszolva) a kérdést érintően megnyilatkozott. Bármennyire hisztérikusan reagált is a magyar államfő szavaira - az elnököt kiutasítással fenyegető - Robert Fico szlovák kormányfő, tudnia illenék, hogy "az Európai Unió minden polgárának, így a magyar államfőnek is az emberi jo gok tiszteltben tartásának kérdéséről az unió bármelyik országának területén joga van megnyilatkozni. Függetlenül attól, hogy hivatalos vagy magánlátogatáson tartózkodike az adott országban." Kusy felidézi, milyen "buzgó lihegéssel" vették át 1945ben a szlovákok a cseh Benes elnök dekrétumait, hogy 1945 és 1948 között majd ezek által "végérvényesen megoldják a magyar kérdést." Emlékeztet: így történhetett meg, hogy a kollektív bűnösség jegyében "a magyarokat megfosztották csehszlovák állampolgárságukt ól, egy részüket kitelepítették, egy részüket kényszermunkára hurcolták el a cseh határvidékre, egy részüket kényszerű lakosságcsere keretében Magyarországra telepítették, más részüket végül az úgynevezett reszlovakizáció" keretében próbálták elszlovákosít ani, s tették mindezt a tiszta szláv nemzetállamot teremtő törekvések jegyében.