Reggeli Sajtófigyelő, 2007. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-10-25
32 elmondta, az utolsó pillanatig arra számított, hogy a törvényhozási vita gyorsabb ütemben zajlik, a parlamenti döntés hiányában pedig arra kényszerült, hogy a kormányzati felelősségvállalást javasolja. Variációk egy témára A népszavazást kiíró államfő és a kormány lényegében ugyanazt az alapelvet, az egyéni választókerületes rendszer bevezetését szorgalmazza. A két elképzelés közötti különbség a mandátumok e losztásának módszerével kapcsolatos. A kormány tervezete gyakorlatilag megegyezik azzal, amelyet a választási törvényekért felelős parlamenti bizottság a múlt héten elfogadott és továbbított a szenátusnak. A tervezet szerint a képviselői és szenátori mandá tumok elosztása két szakaszban történik. A mandátumok felét automatikusan megkapják azok a jelöltek, akik az egyéni választókerületekben a legtöbb szavazatot szerzik meg. A többi mandátumot a következőképpen osztanák le: megállapítják, hány mandátum jár mi nden egyes alakulatnak, a választókerületben szerzett szavazatok számával arányosan, ebből levonják a már elnyert mandátumok számát, és a megmaradó mandátumokat azok a pártok kapják, amelyek a második vagy harmadik helyen végeztek. Ennek a rendszernek az e lőnye az, hogy a legerősebb jelöltet nem támogató szavazópolgárok voksai nem vesznek el, hanem újraosztásra kerülnek, így a kisebb pártoknak is esélyük van a parlamentbe kerülésre. A Traian Băsescu államfő által javasolt kétfordulós, többségi egyéni válas ztókerületes rendszerben automatikusan parlamenti mandátumhoz jut az a jelölt, aki megszerzi a szavazatok abszolút többségét. Ha egyetlen jelölt sem kapja meg a szavazatok 50 százalékát, plusz egy voksot, második fordulót rendeznek a két első helyezett jel ölt részvételével, és a győztes jut mandátumhoz. Ez a rendszer a nagy pártoknak kedvez. Mivel a nem győztes jelöltre leadott szavazatok elvesznek, előfordulhat, hogy egy párt akkor sem képviseltetheti magát a törvényhozásban, ha jelöltjei a voksoknak akár 49 százalékát szerzik meg az egyéni választókerületekben. Az RMDSZ a kisebbik rosszat támogatja Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetője szerint az új választási törvénytervezet miatt kialakult politikai helyzetet a teljes káosz jellemz i. A képviselő lapunknak nyilatkozva rámutatott: jelenleg három önálló törvényalkotási kezdeményezés létezik, ezek közül az egyik a Pro Democratia Egyesület javaslatán alapul, és a választási törvények kidolgozásáért felelős parlamenti bizottság jóváhagyás ával már a szenátus elé került. A tervezetnek az a változata, amelyért a Tăriceanukabinet felelősséget vállal, és amelyet már el is juttattak a parlamentbe, nagyjából megegyezik az elsővel. Harmadikként ott van a Traian Băsescu államfő kétfordulós, többsé gi, egyéni választókerületes rendszert előíró elképzelése. Márton szerint a romániai magyarság képviseleti érdekeinek egyik tervezet sem felel meg százszázalékosan, viszont ehhez az a tervezet áll a legközelebb, amelyért a kabinet felelősséget vállal. „Ebb ől kifolyólag az RMDSZ mindenképp ezt támogatja, viszont a tervezetnek a két ház együttes ülésén történő megvitatásáig hátralévő öt nap alatt mindenképpen benyújtjuk módosító javaslatainkat. Ezek nagyjából megegyeznek az eddig javasoltakkal, azaz hogy a tö rvény tartalmazza az egyéni választókerületek pontos behatárolását, úgy alakítva ki azokat, hogy vegyék figyelembe a magyar lakosság eloszlását, és ennek megfelelően alakítsák ki a kerületeket. „Ez röviden annyit jelent, hogy az elosztásnál ne darabolják f el a magyar tömböket” – fejtette ki Márton Árpád. Egy másik javaslat az, hogy a parlamenti választásokon a megmaradt szavazatokat pártlisták szerint osszák szét az alakulatok között, és ne „oroszrulettszerűen”, tette hozzá a frakcióvezető. A képviselő sze rint senki sem tud pontos választ adni arra kérdésre, hogy mi következik abban az esetben, ha a referendum sikeres lesz. Erre az esetre a törvény konkrét eljárást ír elő, amelynek értelmében új törvénytervezetet kell összeállítani és benyújtani. Az új jogs zabálytervezetet benyújthatja a kormány, egy politikai alakulat vagy bárki, aki 100 ezer támogató aláírást összegyűjt erre a célra. A tervezet ezt követően bejárja a megszokott törvényalkotási utat: a szöveg a benyújtást követően először az erre a célra lé trehozott parlamenti bizottsághoz kerül, amely jóváhagyás után átküldi a szenátusnak, onnan pedig a képviselőház veszi át. Miután a tervezetet mindkét ház megvitatta és elfogadta, következik az utolsó procedurális lépés, az államfői kihirdetés. A jelenleg i helyzet sokkal összetettebb, mivel az államfői javaslaton kívül létezik még két, gyakorlatilag ugyanazt a célt követő tervezet, amelyet kihirdetés előtt Băsescu visszaküldhet a parlamentbe, ezzel pedig ismét elodázhatja az új választási törvény életbelép ését, fejtegette Márton. Viszont ha a referendum sikeres, akkor a két tervezet okafogyottá válik, és az államfői javaslat indul el a törvényalkotás útján. Ez annyit jelent, hogy ha nem kerül sor
