Reggeli Sajtófigyelő, 2007. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-10-18
30 A keresztény magyarság értékeit fogom képviselni Brüsszelben – Beszélgetés Sógor Csaba szenátorral, az RMDSZ európai parlamenti képvi selőjelöltjével Szabadság 2007. október 18. – A magyar legyen a második hivatalos nyelv Romániában. Itthon sokat támadták ezt a célkitűzését, amelyet ön európai parlamenti képviselőként felvállalna. Mit tenne ezért Brüsszelben, és hogyan fogadtatná el ezt itthon? – Európában mindenkinek jogot kell biztosítani arra, hogy azon a nyelven fejezze ki magát, értelmezze az üzeneteket, – a politikai és kormányzati üzeneteket is beleértve – amelyet tökéletesen megért. Európai polgárokként a romániai magyaroknak i s joguk van ehhez. Ez nem kiváltság, hanem jog. Brüsszel pedig az a politikai mozgástér, ahol szó szerint értik ezt a törekvésünket. Az Európai Unió fél tucat tagországában ugyanis ez természetesen működik. Többség és kisebbség együttélésének előnyére vá lik, ha a kisebbség jogait tiszteletben tarják. A magyar nyelv hivatalossá tétele Romániában, ott ahol a magyarság lélekszáma meghaladja a 20 százalékot, előfeltétele a közigazgatási és önkormányzati rendszer autonómiájának. Ennek törvényes keretét már m egteremtettük itthon, amikor a kétnyelvű feliratok használatára vonatkozó jogszabályt elfogadta a parlament. Ennek a jognak a gyakorlásához továbbra is keresni fogom a politikai partnerek támogatását. Itthon és Brüsszelben is. – Református lelkészként hogyan értékeli azt, hogy az Unió új alkotmányában nincs benne a kereszténység fogalma? Mennyire fontos ez ma Európában? – Ez egy hosszú történelmi folyamat bizonytalansága, amelyre fel kell hívnunk Európa figyelmét, és tennünk kell azért, hogy ez a bizo nytalanság megszűnjön. A hit, a felebaráti szeretet, a vallási hűség – a romániai magyar keresztény ember számára érték. Legfontosabb kötelességemnek tartom, hogy Brüsszelben is képviseljem ezt az értékrendet, ezt a féltve őrzött, apáról fiúra átörökített kincset, amely része magyarjaink életének. Velünk együtt KeletEurópa összes népe megszenvedte a kommunista elnyomás idején, hogy vallásos hitét nem gyakorolhatta akarata szerint. Természetes törekvésünk tehát, hogy a keresztény értékrendet európai hagyo mányaink részévé tegyük, a kereszténység fogalma pedig bekerüljön az európai közösség alkotmányába. – Lelkészi hivatásához közeli tevékenységet vállalt a szenátusban, ahol az esélyegyenlőségi bizottság tagja. Hogyan folytatná ezt a tevékenységét az Európ ai Parlamentben? – Ha lehetőséget, választói bizalmat kapok, akkor lelkészi hivatásom szerint is teljes erővel dolgozok majd azért, hogy az Európai Parlamentben elfogadott törvények a hazai jogrendszerbe is maradéktalanul beépüljenek. Mert az esélyek e gyenlőségének intézményesülése nem mindenütt egyértelmű. Eddigi tapasztalataim alapján elmondhatom, ez nálunk sem természetes. Az Európai Unióban az esélyegyenlőség nem csak törekvés, hanem társadalmi valóság. Alapvető emberi jogi törekvés, amely az európa i közélet része. Itthon külön figyelemmel kell követni, hogy ez ne csak szóban, hanem tettekben is megvalósuljon. – A tömbmagyarság képviselőjeként mit üzen az EPválasztásokra székelyföldi honfitársainak? Miért fontos az, hogy a magyarság egységes közös ségként mondjon igent a brüsszeli jelenlétre? – Brüsszel új intézményi környezetében egységes csapatként kell majd keresnünk a partnerséget európai kollégáinkkal azért, hogy a romániai magyarok természetes törekvései célba érjenek. Az Európai Parlamentbe n nem kelthetjük a széthúzó közösség benyomását. Céljainkat csak egy olyan csapattal tudjuk megvalósítani, amelynek határozott szándékai, elgondolásai, törekvései vannak, s ezeket világosan, egyértelműen meg tudja fogalmazni.
