Reggeli Sajtófigyelő, 2007. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-10-02
29 – Valóban, a legjobb alkotmány sem működi k jól, ha működtetői nem hisznek benne és ha nincs köztük alkotmányos partnerség. – Mit jelent az alkotmányos partnerség? – A demokratikus politikai rendszer a pártok versenyén és harcán alapul. A kormány kormányoz, az ellenzék ellenez. Ha nincs igazi s zembenállás, ha nincs igazi verseny, akkor ott vagyunk, mint az egypártrendszerben. De a versengő feleknek két dologban egyet kell érteniük. Egyet kell érteniük abban, hogy az alkotmány, mely versenyüket szabályozza, méltó a támogatásra. És egyet kell érte niük abban, hogy mindkét oldal legitim részese az alkotmányos rendnek. Miközben versenyeznek a kormányhatalomért és küzdenek mindenféle politikai célokért, az alkotmányos keretek fenntartásában partnerei is egymásnak. Együtt óvják és ápolják az ország alko tmányos berendezkedését. Ez az, ami jelenleg nem teljesül, és ebben az értelemben krónikus alkotmányos válság van. De a megoldás nem egy másik alkotmányra való áttérés. A közvetlenül választott elnök csak a tekintélyelvűséget erősítené a magyar politikában , a korporatív felsőház a népképviseleti rendszert borítaná fel – a két oldal kölcsönös elismeréséhez egy lépéssel sem vinnének közelebb. Nem az alkotmányon kell változtatni, az alkotmányos partnerség felé kell közelíteni. – Ha már alkotmányos struktúrár ól beszélünk; helyesnek tartjae, ha például az önkormányzati választást a parlamenti voksolás harmadik fordulójának, a népszavazást a kormány sorsáról döntő akaratnyilvánításnak nevezik? – Az önkormányzati választás az önkormányzati helyek elosztásáról d önt. 2002ben a Fidesz a parlamenti választáson csak egy hajszállal maradt alul, az önkormányzati választásokon viszont súlyos vereséget szenvedett, mégsem jutott eszébe senkinek, hogy újra kellene osztani a parlamenti alelnöki és bizottsági helyeket, mer t a harmadik fordulóban a nép így döntött. Ez értelmetlenség. A népszavazás bizonyos fokig más eset. Ha ugyanis a választásra jogosultak legalább egynegyede mind a hat ellenzéki kérdésre igent mond, akkor a népszavazás lényegében felülírta a kormány cselek vési programját. Ha ez lehetséges, akkor nagy kérdés, hogy ki kormányoz: a parlament által választott kormány vagy a népnek kérdéseket föltevő ellenzék. Alkotmányos berendezkedésünkben a népszavazásnak helye van, ám ennél jóval szerényebb helye. Mint azt a z Alkotmánybíróság már 1992ben kimondta, a Magyar Köztársaság parlamenti demokrácia; a nép elsődlegesen az Országgyűlés útján gyakorolja szuverén hatalmát, és csak másodlagosan népszavazás által. A népszavazás korrigálhatja a parlamenti többség döntéseit, de teljesen nem írhatja felül őket. Márpedig a Fidesz hat kérdésének nem titkolt célja a kormányprogram felülírása. – Ezek szerint a hat kérdés együtt nem felel meg az alkotmányos berendezkedésnek? – Hát igen, így gondolom. 1997ben az akkori jobboldali ellenzék népszavazást kezdeményezett a földpiac liberalizálása ellen. Az aláíróíveken szereplő kérdést elfogadhatatlanul homályosnak tartottam, de egyébként az volt a véleményem, hogy a kezdeményezés alkotmányos. Az 1989ben létrehozott alkotmány mozgáste ret kínál az ellenzéknek, hogy egyegy nagy horderejű kérdésben, amikor más instanciához nem fellebbezhet, a néphez forduljon. Akkor bíráltam is a kormányt amiatt, hogy megpróbált elébe vágni az ellenzéki kezdeményezésnek, ugyanazt a kérdést más megfogalma zásban a nép elé bocsátva, még mielőtt az ellenzék összegyűjtötte volna az aláírásokat saját kérdéséhez. Egyetértettem az Alkotmánybíróság (Ab) akkori döntésével, mely ezt a rosszhiszemű húzást alkotmánysértőnek minősítette. Most azonban az Ab véleményem s zerint elfogadhatatlanul járt el. Köteles lett volna a hat – eredetileg hét – kérdést együtt is szemügyre venni. Meg kellett volna vizsgálnia, hogy belefére a népszavazás alkotmányos szerepébe egyszerre ennyi ponton vitatni a kormány cselekvési programját . A testület azonban még a kérdést sem tette föl. Különkülön is több védhetetlen döntést hozott, de az igazi mulasztása az volt, hogy nem vett tudomást róla: a hat kérdés összetartozik, csomagban tették fel őket a kormány általános ellehetetlenítésének cé ljával. – Lehete bármit is tenni ebben a helyzetben? – A népszavazásnak elvben háromféle kimenetele lehet. Egy: a Fidesz minden kérdésben győz. Kettő: olyan eredmény születik, melyet mindkét oldal a maga győzelmének tüntethet föl. Három: megismétlődik a z, ami 2004 decemberében történt, egyik kérdésben sem jön össze a szükséges számú igen szavazat, a Fidesz veszít. A
