Reggeli Sajtófigyelő, 2007. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-10-16
15 véglegesítése a fennmaradt lengyel aggályok fényében – , ám a k ülügyminiszteri találkozón minden tagállam fontosnak nevezte, hogy megszülessen a megállapodás. A hétvégi lisszaboni csúcsértekezleten kellene megszületnie az EU régóta várt reformszerződésének, amely a franciák és a hollandok által referendumon elutasíto tt alkotmánytervezet helyébe léphetne. Az új szerződésnek kell elvégeznie a mélyebb uniós együttműködéshez és a további bővítéshez egyaránt szükségesnek ítélt változtatásokat a sok elemében még mindig hat országra szabott intézményrendszerben. A megállapo dás egyebek között uniós elnöki poszt létesítését, az eddiginél nagyobb befolyású külügyi főképviselői pozíció megteremtését, az alapjogok szerződésbe foglalását tartalmazná, emellett a tagországok méreteit jobban tükröző, demokratikusabb döntéshozási rend szert vezetne be, beleértve a parlamenteknek biztosított nagyobb befolyásolási lehetőséget is. A szerződés tartalmáról már a júniusi EUcsúcson megszületett a megállapodás a 27 tagország között, és összeállt már a dokumentum szövege is. Ennek végső jóváha gyása lenne a pénteki informális találkozó feladata. Szinte már nem is okozott meglepetést, hogy a csúcstalálkozót megelőző néhány hétben több tagország ismét kifogásokkal lépett fel. Az egyik, új problémát Olaszország jelenti, amely nem elégedett azzal, hogy az európai parlamenti képviselői helyek újraelosztásával többet veszítene, mint Franciaország vagy NagyBritannia. Lengyelország már korábban jelentős késleltetést ért el a jelenleginél számára kedvezőtlenebb új döntéshozási rendszer bevezetésének kér désében, de most még egy módosítást szeretne keresztülvinni: nevezetesen azt, hogy az új rendszerben a tagországok egy csoportja akkor is késleltethesse egyegy döntés lezárását, ha ehhez nincs meg a szükséges szavazattöbbsége. Ugyancsak lengyel kérés az, hogy az Európai Bíróságon hozzanak létre egy pótlólagos mandátumot az úgynevezett főtanácsnoki csoporton belül, így a többi nagy tagország mellé Varsó is önálló főtanácsnokot küldhetne a bírói testületbe. Újabb keletű kérés Ausztriáé, amely szeretne korl átozási jogot nyerni az országba érkező uniós egyetemi hallgatók létszámát illetően. Ezzel kapcsolatban a portugál EUelnökség most azt adta értésre, hogy a megoldást az Európai Bizottság közreműködésével lehet megtalálni – tehát a reformszerződéssel össze függésben nem kívánnak kitérni rá. Szintén új keletű probléma Bulgáriáé, amely vétóval fenyegetett, ha a reformszerződésbe nem kerül be a közös európai pénznem cirill betűs változata, az „evro” is. Az Európai Központi Bank illetékesei hevesen tiltakoztak a furcsa felvetés ellen. A portugál elnökség reméli, hogy a fennálló nézeteltéréseket sikerül rendezni, s – ha a megegyezés megszületik – decemberben aláírni a reformszerződést. Megfigyelők szerint az esélyeket fokozza, hogy a találkozó előtt még Anna Fot yga, a „kerékkötő” Lengyelország külügyminisztere is derűlátóan nyilatkozott a lisszaboni csúcs sikerét illetően. vissza Magamutogatás, égtájalva - Összekötő rendezvényeket is szerveznének a 2009es Biennáléig Új Magyar Szó 2007. október 16. Szerző: Kánya Gyöngyvér, Budapest Bár még csak most ért véget a Biennálé, mely a határon túli magyar kultúrát igyekezett bemutatni a magyarországiaknak Budapesten és több vidéki városban, a szervezőkhöz már most érkeznek a megkeresések 2009re. „Az előzetes elképzeléseinket is felülmúlta a Biennále – Külhoni Magyar Kortárs Művészeti Fesztivál sikere. Bevallom, féltünk egy kicsit attól, hogy mennyire és milyen hamar fogja befogadni a magyar közönség a rendezvényt, hiszen a határon túli színházakat bemutató sorozatnak négyöt év kellett ahhoz, amire nekünk három hetünk volt” – nyilatkozta Goldschmied József, a programot szervező Égtájak Iroda igazgatója az ÚMSZnek.
