Reggeli Sajtófigyelő, 2007. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-10-16
13 Ugyancsak tegnap ülésezett a Demokrata Párt (PD) vezető testülete, amely az Emil Boc vezette politikai formáció „szatellitpártjaként" ismert LiberálisDemokrata Párt (PLD) javaslatát vette fontolóra. Eszerint Theodor Stolojan és pártja bizalmatlansági i ndítványt kezdeményezne a kormány ellen, erre kérték a „Nagy Testvér" támogatását. Bocék úgy döntöttek: bizalmatlansági indítványról majd csak az európarlamenti választások után lehet szó, addig azonban folynak az egyeztetések a többi párttal. A PDnek és a PLDnek összesen 105 szenátora és képviselője van, a bizalmatlansági indítvány benyújtásához 118 támogató aláírására van szükség. A szabályzat értelmében azok a parlamenti képviselők, akik már aláírtak egy indítványt, amely aztán elbukott, nem kezdemény ezhetnek újabbat ugyanazon a parlamenti ülésszakon. A PSD indítványát aláíró ellenzéki képviselőknek tehát nem áll módjukban újabbat támogatni. vissza A volt MKPelnök szerint a párt nem lett radikálisabb − Bugár iskoláztat ná Zalát Új Szó 2007.10.15. Pozsony. Bugár Béla szerint a Magyar Koalíció Pártja nem lett radikálisabb, mióta nem az ő vezetése alatt működik, de elképzelhető, hogy ellentmondásosabb témákat nyit meg. A párt volt elnöke a Markíza televízió tegnapi vitam űsorában kijelentette, radikálisabbnak azért tűnhet az MKP, mert Csáky Pál nagy teret ad Duray Miklósnak. Boris Zala (Smer) szerint az MKP azért lett radikálisabb, mert ellenzékként így kell fellépnie. Bugár Béla úgy véli, le kell zárni a múltat. „Mindkét félnek azt kellene mondania: ha valamit elkövettünk ellenetek, bocsássatok meg” – mondta Bugár. Boris Zala egyetért Marek Maďarič kulturális miniszter kijelentésével, miszerint „senkit nem deportáltak azért, mert magyar volt.” Zala kijelentette, van egy „ jogi elemzése” amely szerint „a Benešdekrétumok nem alapultak a kollektív bűnösség elve alapján”. Zala szerint „a Benešdekrétumokban a jog nem különbözteti meg, hogy a magyar nemzetiségről vagy állampolgárságról vane szó. Ez akkor általánosan használt f ogalom volt. Ha magyarról beszéltek, akkor állampolgárról beszéltek, miközben DélSzlovákiában a lakosság 99 százaléka Magyarország állampolgára volt – mikor Magyarország elfoglalta Szlovákiát, ők Magyarország, és nem Szlovákia állampolgárai lettek. Tehát ha magyarról beszéltek, akkor magyar állampolgárra gondoltak” – mondta Zala. „Nem akarom magam vulgárisan kifejezni, de elküldeném a képviselőt legalább az iskolapadba” – reagált Bugár a 104es 108as dekrétum paragrafusait, illetve a saját családjának kit elepítési parancsát idézve. (sán) vissza ÚJ SZÓÖSSZEFOGLALÓ Ciánperforduló alperes nélkül Új Magyar Szó 2007. október 16. A tiszai ciánszennyezés miatt indított kártérítési per tegnapi tárgyalási fordulója ismét a romá niai alperes megjelenése nélkül zajlott le a Fővárosi Bíróságon, a bíró legközelebb januárra hívta össze a vitás feleket. A hat éve tartó polgári perben a környezeti katasztrófáért felelős Transgold Rt. bányavállalat már az előző két alkalommal sem képvis eltette magát. A bírság a perben az azóta már felszámolás alatt álló cég felelősségét 2005ben már megállapította, sőt közbenső ítélet formájában biztonsági intézkedéseket is kötelezővé tett. Azóta a kártérítés jogalapjának és összegszerűségének megállapít ása zajlik. Császár P. Emőke bíró a tárgyaláson elmondta, hogy az alperes megszüntette korábbi ügyvédjének megbízását, azóta az okiratok kézbesítésével nehézségek vannak. A hétfői tárgyalásról szóló értesítés kézbesítéséről sem érkezett visszajelzés a fel számoló cégtől. Legközelebb január 21én lesz tárgyalás, amelyen a bíróság tanukat, többek között Gönczy János, volt tiszai kormánybiztost hallgatja meg, függetlenül az alperes megjelenésétől. Az ügyvéd a ciánper legfőbb eredményének azt tartja, hogy a b íróság biztonsági intézkedéseket írt elő, és ezzel jövőbeni katasztrófák előzhetők meg. vissza
