Reggeli Sajtófigyelő, 2007. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-10-15
26 hanem megalapozott álláspontot képviseljünk a Benešde krétumokról szóló vitában. Sólyom László erről szombaton a hajdúbihari Ebesen beszélt, ahol felavatták a kommunista diktatúra magyarországi munkatáboraiban elhunyt ártatlan áldozatoknak emléket állító síremléket. Az államfő emlékeztetett arra, hogy a Rák osirendszerben 12 zárt, rendőrileg őrzött hortobágyi tábort hoztak létre, ahová zömében a jugoszláv, illetve az osztrák határsáv 451 helységéből szedték össze és hurcolták el az embereket. Irataikat elkobozták, törvényen kívül és állandó fegyveres őrizet alatt több mint 2.500 család, megközelítőleg 8.000 ember raboskodott és végzett mezőgazdasági kényszermunkát a Hortobágyon. A köztársasági elnök utalt arra, hogy a múlt rendszer végnapjaiban megszülettek az első dokumentumfilmek és tanulmányok, ám a rends zerváltást előkészítő igazság felfedezések és leleplezések az új rendszerben hamar elmúltak. Ezért fontos, folytatta Sólyom László, hogy a volt telepesek, a volt rabok egymásra találtak, szervezetbe tömörültek. Ezek az alkalmak, megemlékezések nem engedik elveszni a múltat. Az államfő hangsúlyozta annak jelentőségét, hogy az ,50es évek elejéről a kommunista uralom kezdeti szakaszának jellegéről valóságos kép alakuljon ki a köztudatban. Mint fogalmazott, megbízható tudásra van szükségünk ahhoz, hogy biztosa bban tájékozódjunk a mában, a mai konfliktusokban is. Ki kell lépni az ország nyilvánossága elé - és be kell lépni a magyar törtelembe. Meg kell ezt tenni azokért, akiket telepeseknek neveztek, elsősorban saját magunkért, de azért is, hogy bekerüljenek a nemzet emlékezetébe és teljesebb, igazabb legyen az emberekben az ,50es évekről alkotott kép - mondta beszédében Sólyom László, aki ezt követően leleplezte az emlékművet. Az ártatlan áldozatokra emlékeztető síremlék felállítása azután történt, hogy a t elepülésen, mely egyike volt a 12 munkatábor helyszíneinek, egy férfi és egy nő, valamint egy gyermek csontvázát találták meg a közelmúltban. A Magyar Történelemtudományi Intézet munkatársai szerint valószínűleg a munkatáborban elhunyt és névtelenül elteme tett, kitelepítettek maradványai kerültek a felszínre. A valamennyi magyarországi munkatáborban elhunyt áldozatoknak emléket állító síremléken a köztársasági elnök után, az egykor kitelepítettek, illetve társadalmi és hagyományőrző szervezetek helyezték el virágaikat. vissza Regionális úri muri - Székelyföld régió: megkísérlik a lehetetlent Transindex.ro [15.10.2007] Szerző: Kiss Botond István A fejlesztési régiók átszervezését merész lépésnek fogják tartani a román part nerek. Elsősorban az fogja szúrni a versenytársak szemét, hogy Székelyföld külön fejlesztési régióként szerepel a tervezetben. Ma indul a lobbiakció. A fejlesztési régiók új felosztására vonatkozó javaslatát október 13án, Marosvásárhelyen mutatta be az RMDSZ. A tervezetben Székelyföld hagyományos történelmi régióként külön egységet alkot az ország többi gazdasági régiója mellett. Az új felépítést indokló hatástanulmányában a szövetség a jelenlegi hét plusz egy, jóval nagyobb fejlesztési régió helyett 16 fejlesztési régiót ajánl. A javasolt felosztás a központi Székelyföldi régiótól kiindulva a következő sémát követi: MarosHargitaKovászna, SzebenBrassó, KolozsBeszterceNaszódMáramaros, SzatmárSzilágyBiharArad, FehérHunyad, TemesKrassóSzörény, GorjVâlcea, MehedinţiOltDolj, ArgeşDâmboviţaPrahova, TeleormanGiurgiu, IlfovBukarest, IalomiţaCălăraşi, TulceaKonstanca, BuzăuBrăilaVranceaGalac, BákóVasluiIasiNeamţ, SuceavaBotoşani megyetársítást. A párt tervében a régióhatárokat a megy ék közös kulturális, történelmi hagyományaik, valamint közös gazdasági érdekeik mentén jelölte ki, ez egyrészt jelentősen szűkítené az eddigi öthat megyés felosztást. A fejlesztési régiók átrajzolását tartalmazó háttértanulmány rámutat: az érvényben lévő regionális felosztás a szegényebb megyék gazdasági visszaesését és gazdagabb megyék gazdasági növekedését szolgálta. Mennyit ér a Zöld Könyv? A régiók lehatárolásának jogi szabályozását tartalmazó 1997es Zöld Könyv (Regional Development Policy in Roma nia, Green Book, 1997) a hatástanulmányt kidolgozó szakértők szerint a régióhatárok kijelölésekor nem követte a megyék közös kulturális, történelmi hagyományait, de az ország lakosságának etnikai összetételére sem volt tekintettel. Ez elvezetett a hét fejl esztési régió aránytalan fejlődéséhez.
