Reggeli Sajtófigyelő, 2007. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-10-15
17 irányítása alá tartozók tíz száza léka sorolható – akár fizetésük 33 – 56 százalékát is megkaphatják. Jöv ő re kiterjesztik a rendszert valamennyi kormányhivatalra, illetve központi közigazgatási szervezetre, s mintegy 1520 ezer tisztvisel ő számíthat kiemelked ő teljesítmény esetén akár többha vi prémiumra is. Fedezet erre is van, a jöv ő évi költségvetésben 15 milliárd forintban állapították meg a kancellária „teljesítményösztönzési és értékelési” keretét – amib ő l a viták után kevesebb is lehet, de így is jut az új rendszer ösztönzésére. Ezzel aztán vége is a jó híreknek. A köztisztvisel ő knek a feketelevest a jöv ő évi költségvetés megalapozásához benyújtott törvényjavaslatcsomag jelenti. Ebbe csempészte bele – az érdekképviseletek szerint egyeztetés nélkül – Draskovics Tibor, a közigazgatás ko ordinációjáért felel ő s tárca nélküli miniszter a köztisztvisel ő k jogállásáról szóló törvény módosítását, amivel az egész magyar közigazgatásban, mintegy százezer köztisztvisel ő esetében felszámolja a kiszámítható el ő menetelen alapuló stabil közszolgálati é letpályát. A javaslat szerint jöv ő március 31ig minden köztisztvisel ő t újra kell min ő síteni. Ezt azután évente meg kell ismételni. A köztisztvisel ő fizetése pedig ett ő l kezdve attól (is) függ, hogy milyen min ő sítést kapott. A köztisztvisel ő ket a jelenle gi szabályok szerint négyévente min ő sítik. Ez azt mutatja meg, hogy a tisztvisel ő kiválóan alkalmas, alkalmas, kevéssé alkalmas vagy alkalmatlane munkája végzésére. Az értékelésnek azonban eddig vajmi kevés köze volt a bérhez, hiszen azt – f ő szabályként – az iskolai végzettségt ő l és a közszolgálatban töltött id ő hosszától függ ő besorolási osztály szorzószáma és az illetményalap (az idén 36 800 forint) szorzataként határozták meg. A kezd ő k éventekétévente kerültek magasabb osztályba, a tapasztaltabbak háro mnégy évente. Ekkor emelkedett a szorzószámuk, s vele a fizetésük is, olyan években is, amikor a kormány költségvetési megfontolásokból az illetményalapot nem emelte – ez történt például az idén is. Az új szabályok azonban több besorolási kategóriát össz evonnak és megszüntetik a kategóriák egységes szorzószámait. Ehelyett egyegy kategórián belül a szorzószám alsó és fels ő határát állapítják meg. F ő szabályként mindenkit a sáv alsó határára kell besorolni, kivéve, ha a tisztvisel ő kiválóan alkalmas min ő sítést kapott. Ilyenkor a vezet ő t ő l függ, hogy a sávhatáron belül mekkora szorzószámot alkalmaz. Akinek a pénze az új besor olás szerint így alacsonyabb lenne, mint a korábbi rendszerben, annak a fizetését nem lehet csökkenteni, de ha nem emelik az illetményalapot, akár évekig változatlan maradhat a pénze, miközben a nála kevésbé tapasztaltak, de jobban teljesít ő k „beérik” ő t. Ráadásul az új besorolási osztályokban már kétszer annyi évet kell dolg ozni, mire valakinek kötelező en „ugrik” a besorolása és vele a szorzószáma. A munkakör árát fizetné az állam A kormány személyügyi államtitkárságán hónapok óta elemzik, hogy mennyit é r „piaci viszonyok között” egyegy munkakör az államnak. A kormány várhatóan október 24én dönt arról, hogy – egyel ő re csak a vezet ő i beosztásokban – az új rendszerre állnak át. A jöv ő ben nem attól függene valaki fizetése, hogy f ő osztályvezet ő vagy osztály vezet őe, hanem hogy hol, milyen feladatkörben az. Egy pénzügyi revíziót felügyel ő f ő osztályvezet ő munkája többet ér, mint például egy készleteket beszerz ő é. A piacon kapós tudással rendelkez ő vezet ő k bére akár a többszörösére is emelkedne, míg akinek munk aköre az állam számára kevesebbet érne, mint amennyit jelenleg keres, az évekig nem számíthatna semmiféle emelésre. A változás – ha a kormány elfogadja – januártól egyel ő re mintegy néhány száz, minisztériumi osztályvezet ő t vagy annál magasabb beosztású vez et ő t érintene, a tapasztalatok alapján a jöv ő év második felében a teljes közigazgatás (beleértve az önkormányzatoknál dolgozókat is) vezet ő i állományára kiterjesztenék. Kormánytagnak nem jár projektprémium Egy október 15én hatályba lép ő kormányrendelet szerint október végéig kell a minisztereknek benyújtaniuk a Miniszterelnöki Hivatalba azoknak a több tárca együttm ű ködésével megvalósuló programok listáját, amelyek összk ormányzati projektté való átminő sítését kérik. E látszólag „adminisztratív” kérelem v alójában egyegy tisztvisel ő számára évi fizetésének felét elér ő prémiumot jelent majd az év végén. Az a „feladat” lehet összkormányzati, amelyen legalább három minisztérium dolgozik. Ezen a címen nem lehet prémiumot fizetni olyan munka elvégzéséért, ami egyébként is szere pel a tisztviselő év elején kitű zött célfeladatai között – hiszen azért a teljesítményértékelési rendszer keretében kap bónuszt. A kormányrendelet szerint a programokat irányító miniszterek ki vannak zárva a prémiumra jogosultak köréb ől. A kormány az új rendszertő l azt várja, hogy a minisztériumok között az eddiginél hatékonyabb leg yen az időnként akadozó együttmű ködés. vissza
