Reggeli Sajtófigyelő, 2007. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-10-15
12 Intézetének (IVO) igazgatója szerint jó hír, hogy november közepén szlovákmagyar külügyminiszteri találkozó lehetséges. - Ján Kubis mérsékelt politikus, nem tagja egyetlen pártnak. Magyar partnerével elmozdíthatják a fagypontról a szlovákmagyar kapcsolatokat, s előkészíthetik a kormányfői találkozót is - vélekedett Grigorij Meszezsnyikov. Szlovák p olitikusok betiltatnák a Magyar Gárdát A félkatonai Magyar Gárda ellen Szlovákiának mielőbb diplomáciai lépéseket kell tennie - jelentette ki Vladimír Palko. A pozsonyi kereszténydemokrata (KDH) parlamenti képviselő ezzel a kijelentésével arra a hírre re agált, hogy október 21én újabb hatszáz gárdistát avatnak Budapesten. Az ellenzéki politikus szerint az 1947es párizsi békeszerződésben Magyarország vállalta, hogy megfelelő lépéseket tesz a fasiszta jellegű félkatonai szervezetek és a revíziós propagan da betiltása érdekében. - Ennek megfelelően a budapesti kormány kötelessége fellépni a Magyar Gárda ellen. S ha ezt nem teszi meg, akkor diplomáciai úton ezt haladéktalanul követelnünk kell - szögezte le az ellenzéki képviselő. Boris Zala, Smerpolitikus, a pozsonyi parlament külügyi bizottságának elnöke azt állította, hogy nem lebecsülendő veszélyt jelent a magyarországi félkatonai szervezet jelent. vissza Európai szerződés az alkuk hálójában Magyar Hírlap 2007. október 1 5. Szerzők: Mandák Fanny, Rajcsányi Gellért - Brüsszel Az elbukott európai alkotmány helyébe lépő reformszerződés előkészítése döntő szakaszhoz érkezett: eredetileg az október 18án tartandó lisszaboni csúcsértekezletre időzítették a megállapodást, de a határidő közeledtével egyre jobban összekuszálódnak a tagállamok álláspontjai. A Magyar Hírlap megpróbálja kibogozni a brüsszeli szálakat. A kezdetektől fogva tudni lehetett, hogy a reformszerződés nem fogja megszünteti a korábbi szerződéseket, ahogyan azt az alkotmányos szerződés tette volna, hanem kiegészíti őket. Az euroszkeptikusabb országok kérésére, valamint a szerződés zökkenőmentes elfogadása érdekében kivették a dokumentumból az alkotmány elnevezést, továbbá törölték az uniós jelképekre vonatko zó cikket. A zászló, a himnusz, a mottó és az Európanap kivétele mind szakmai, mind politikai körökben vitákat váltott ki, mivel a szimbólumok fontosak az európai identitás erősítésében. A kettős többség elve A tagállamok állam- és kormányfőiből álló Európai Tanácsra vonatkozó, kettős többség elvére épülő szavazási rendszer lengyel kérésre elhalasztva, 2017től kerül bevezetésre. Az Európai Bizottság létszáma 2014ig megegyezik a tagállamok létszámával, majd az országok számának kétharmadára csökken. Az Európai Parlament (EP) csütörtökön fogadta el a Lamassoure – Severinjelentést, amelynek alapján 2009től megváltozik az egy tagállamra jutó képviselői helyek száma: 750 főben maximalizálták a létszámot, Németországnak 96, Máltának hat képviselője lesz. Magyarország az eddigi 24 helyett 22 képviselőt küld majd az EPbe, az azonos lélekszámú Belgiumhoz, Csehországhoz, Portugáliához és Görögországhoz hasonlóan. Hazánknak ez volt a legoptimálisabb eredmény a tárgyalt lehetőségek közül. A reformszerződésbe új elemként beépült az éghajlatváltozás elleni küzdelem és a nemzeti parlamenteknek az unió jogalkotásában való részvétele a "sárga lapos" rendszer bevezetésével. Ennek alapján ha a tagállamok parlamentjeinek egyszerű többsége vitat egy jogszabálytervezete t, az Európai Bizottság köteles lesz újra megvizsgálni. Színfalak mögött Bár a nagyközönség csak a britek és a lengyelek különutasságáról hallott, a színfalak mögött jóval több tagállam erőltette át saját elképzeléseit. Holland javaslatra a tagjelölt o rszágoknak a csatlakozási követelmény ezután már nem az uniós elveknek, hanem az uniós értékeknek való megfelelés lesz. Nicolas Sarkozy módosító javaslata alapján kivették a "szabad és torzulásoktól mentes verseny"re való hivatkozást az uniós célkitűzések közül.
