Reggeli Sajtófigyelő, 2007. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-10-13
20 A törvény 6. cikkelyének 3. bekezd ése azonban azt is előírja: a közösség által 1990 újraalakított szervezetnek bíróságon kell elismertetnie azt, hogy utóda a felszámolt szervezetnek. A 2001/10. számú törvény e vonatkozásban még úgy fogalmazott, a szervezetnek azt kell bebizonyítania a bíró ság előtt, hogy „egy és ugyanaz a szervezet" a felszámolt jogelődjével. Igen érdekes módon próbálja meg ezzel kapcsolatban a román állam a saját törvényeit ellehetetleníteni, illetve alkalmazásukat megakadályozni. Az igazságügyi minisztérium saját hatásk örében azt a törvényben sehol nem követelt eljárást írta elő, miszerint a jogutód szervezetnek bíróság előtt kell kérnie annak megállapítását, hogy egy és ugyanaz a jogelőddel. Ezt a hazai bíróságokon még egyetlen kisebbségi szerezet esetében sem ismerték el. Hacsak a Gozsdu Alapítvánnyal nem tettek kivételt... Jól jellemzi a gondolkodásmódot az a döntés, amelyet 2004ben a Legfelső Bíróság (LB) hozott a nagyszebeni szászok turista egylete jogfolytonosságának az elutasításakor. Az LB így érvelt: az 1990 u tán újjáalakult szervezet semmiképpen nem egy és ugyanaz az 1885ben alakult és 1945ben vagyonelkobzással államosított szervezettel, mert: 1. különbözik a két szervezet struktúrája; 2. vagyona; és 3. tagsága. Magyarul: 1945ben az állam elkobozta a jogelő d vagyonát, az 1990 után újra megalakult jogutód most visszakérné, de a LB megállapítja, hogy mivel az új szervezetnek sem a vagyona, sem a tagsága nem egy és ugyanaz a régiével, az új szervezet nem jogutóda a réginek. Magára vessen a szervezet, ha az álla m elvette a vagyonát, azt ma már nem tudja felmutatni, s tegyen róla, hogy tagjai nem éltek 130 évet, hogy a tagság is egy és ugyanaz legyen. Mivel pedig sem a vagyon nem ugyanaz, sem a tagság, az új szervezet struktúrája is különbözik. Ha nincs már tulajd onukban a nagyszebeni szászoknak az a hegyi menedékház, amelyet visszakérnek, a menedékházi fogadós sem jelenik már meg az egyesületük struktúrájában, úgy ahogyan az régen volt. A helyzet tarthatatlan, és ennek előbbutóbb jókora nemzetközi visszhangja l esz. Olyan ez, mintha azt kérnék, hogy a katolikus egyház bizonyítsa be, hogy ugyanaz a katolikus egyház, amelytől 1945 után elkobozták a vagyont. De figyelmen kívül hagyták, hogy a törvény maga a „nemzeti kisebbségi közösséget" jogi fogalommá emeli. Ami a zt is jelenti, hogy egy jogutódlást kizárólag a közösségen belülről kérdőjelezhetnek meg, azon kívül azonban – mindaddig, amíg a közösség létezik – nem. Az RMDSZ sokat tett az elmúlt években a restitúcióért. Ebben a kérdésben is hallattatnia kell a hangj át! Többet kell tennie annál, amit e téren eddig tett. Legalább annyit, hogy az igazságügyi minisztérium gyakorlatát megváltoztassa. vissza The Economist: a „hidak felégetésével" is jár Schengen bővítése Szabadság 2007. ok tóber 13. Kevés cselekedet tűnhet ellentétesebbnek az európai álommal, mint a szomszédokhoz vezető hidak lerombolása, de például Szlovénia mégis éppen ezt teszi Horvátországgal közös határán, a schengeni térség keleti kiterjesztésének előkészületei jegyéb en – írta a The Economist. A tekintélyes londoni gazdaságipolitikai hetilap pénteken megjelent legújabb számának elemzése szerint – amely a Hidak felégetése címet viseli – a belső határellenőrzés nélküli rendszer kiterjesztése „Európaszerte idegeskedés t szít". A cikk szerint „ijesztgető sztorik beintésre indultak". A leghangosabb ezek közül Günther Platter osztrák belügyminisztertől származik: Platter az országon belüli katonai ellenőrző pontok felállításával akarja ellensúlyozni a keleti határok lebont ását. A magyar és a cseh politikusokat sérti a bizalom ilyen mértékű hiánya, bár Platter aggályainak tényleges forrása Szlovákia. Ennek Ukrajnával közös rövid határa sűrű erdőségeken és a Kárpátok vonulatain halad keresztül, és az új Schengen egyik gyeng e pontjaként tartják számon – áll a The Economist elemzésében. Monica den Boer, a holland rendőrakadémia dékánja szerint az új határokkal kapcsolatos aggodalmak eltúlzottak, és akkor is megalapozatlanoknak bizonyultak, amikor Olaszország és Görögország c satlakozott a schengeni övezethez. Den Boer a brit folyóiratnak azt mondta: a biztonság valószínűleg még tovább fog javulni, hiszen lehetővé válik a határokon átnyúló rendőrségi együttműködés.
