Reggeli Sajtófigyelő, 2007. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-10-10
33 A magyarmagyar együttműködés és a nemzeti érdekérvényesítés perspektívái a magyar nemzet nagy részének európai uniós csatlakozása után - A KMKF plenári s ülése által elfogadott előterjesztés www.kmkf.hu 2007. október 9. Áttekintő összegzés: A Kárpátmedencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) áttekintette annak az új helyzetnek a jellemzőit, amely Magyarország, Szlovákia , Szlovénia és Románia Európai Uniós csatlakozásával állt elő. Ennek fényében foglalkozott Magyarország és a határon túli magyar közösségek stratégiai együttműködésének új lehetőségeivel is. A különböző magyar szellemi és közéleti irányzatok követőinek ka pcsolatai, valamint a közéleti kérdésektől független családi, baráti és szakmai kapcsolatok, ahogy eddig, továbbra is együttesen alkotják Magyarország és a határon túli magyarság kapcsolatrendszerét, együtt biztosítják a magyar nemzet határok feletti össze tartozását. A különböző irányzatok közötti viták ellenére a nyolcvanas évek óta látens konszenzus tárgyát képzi, hogy a magyarság problémáit a nyugati demokráciák emberjogi törekvéseihez kapcsolódóan kell megoldani. A kilencvenes években a nyugati demokrá ciák külpolitikájának fő hangsúlya az emberjogi törekvésekről fokozatosan áthelyeződött a stabilitás biztosítására, majd az ezredfordulón a terrorizmus elleni harcra. Az emberi jogok ügyének háttérbe szorulása megnehezíti a magyarság nemzetpolitikai érdeké rvényesítését. Ezt a problémát tetézi az a belső körülmény, hogy 2004. december 5. után a különböző irányzatok közötti nemzetpolitikai kommunikáció mélypontra jutott. Ugyanakkor Magyarország, Szlovénia, Szlovákia és Románia EUcsatlakozásának, valamint Ho rvátország gyors integrációs előrehaladásának és Szerbia csatlakozási perspektívájának köszönhetően az európai integráció keretében történő új típusú együttműködés folyamata valamilyen formában a kárpátaljai nemzetrész kivételével ma már a Kárpátmedence ö sszes magyar közösségére kiterjed, ami új lehetőségeket és új eszközöket biztosít a nemzetpolitikai érdekérvényesítés számára. A magyarság továbbra is fennálló problémáira a megoldást ma már nem az európai integráció folyamatában kell keresni, hanem az in tegrációban rejlő lehetőségek szakszerű felhasználásában: az erre irányuló céltudatos magyar állami politika és magyarmagyar együttműködés kialakításában. A magyar nemzet továbbra is elkötelezett amellett, hogy problémáira kizárólag az európaiság és a jog államiság keretei között: az általa lakott országok belső jogrendszerének és az Európai Unió normáinak gyakorlati érvényesítésével és a társadalmi szükségleteknek megfelelő átalakításával találjon megoldást. Általános nemzetközi érdek, hogy a magyarságnak ez a következetes attitűdje nemzetközi precedensként igazolást nyerjen a határon túli magyar közösségek számára biztosított autonómiák rendszerének létrejöttével. A KMKF résztvevői egyetértenek a magyar kormánynak azzal a célkitűzésével, hogy a nemzetpoli tika központi kérdését a közösségi érdekeket szolgáló fejlesztések alkossák. Fejlesztésközpontú nemzetpolitika alatt a magyar közösségeknek az olyan fejlesztések érdekében történő együttműködését kell érteni, amelyek egyrészt hozzájárulnak a határon túli m agyarság kisebbségi létből eredő hátrányos helyzetének ellensúlyozásához, másrészt elősegítik azoknak a lehetőségeknek a kibontakoztatását, amelyek a magyar nemzet több országban való jelenlétéből erednek. A fejlesztési célkitűzéseket a teljes magyar nemze t szintjén összesített szükségletek alapján kell meghatározni, különös figyelmet szentelve a határmenti infrastrukturális kapcsolatok újjáépítésének, a határt átlépő tömegközlekedési kapcsolatok fejlesztésének, a magyarlakta régiók általános fejlesztési te rveinek, a határon túli magyarság által előállított termékek marketingjének, valamint a fejlesztésközpontú nemzeti együttműködés külpolitikai dimenziójának. A nemzetközi téren történő nemzetpolitikai érdekérvényesítés hagyományaiból kiindulva és a folyama tban lévő nemzetpolitikai reform eredményeire építve tovább kell erősíteni az érdekérvényesítés hatékonyságát és szakszerűségét. Biztosítani kell, hogy a nemzeti érdekek áttekinthető szerkezetben, magas szakmai színvonalon és a teljes magyar nemzetből ered ő politikai legitimitással kerüljenek meghatározásra. Az integrációs és nemzetközi szervezeteknél történő nemzetpolitikai érdekérvényesítés koordinálását és szakszerűségének biztosítását a magyar államnak nyilvántartási és szaktanácsadási szolgáltatásokkal kell elősegítenie.
