Reggeli Sajtófigyelő, 2007. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-10-10
27 Markó Béla a választási összefogást sürgeti Fotó: MTIAz RMDSZ elnöke matematikai tisztaságú okfejtéssel támasztotta alá véleményét. Mivel az erdélyi magyarság a román lakosság mintegy hat és fél s zázalékát teszi ki, politikai pártja is körülbelül ilyen arányú szavazatra számíthat – feltéve, hogy egységesen voksol. (Az RMDSZ 2006ban 6,2 százalékot szerzett.) Ha az európai parlamenti választásokon az általa vezetett szervezet eléri a parlamenti küsz öböt – vagyis az öt százalékot – , akkor két képviselőt küldhet Brüsszelbe – mondta Markó. – Ahhoz, hogy Tőkés független jelöltként ugyancsak bejusson az Európai Parlamentbe, a szavazatok legalább három százalékára van szüksége. Ahhoz azonban, hogy mind Tők ést, mind pedig az RMDSZ jelöltjeit beválasszák, összesen nyolc százalék kellene. Ennyi azonban – éppen a romániai magyarság ennél alacsonyabb számaránya miatt – nem jöhet össze. Nagyon könnyen megtörténhet tehát, hogy sem Tőkés, sem az RMDSZjelöltek nem jutnak ki Brüsszelbe, s így az erdélyi magyarság európai képviselet nélkül marad – mutatott rá Markó. Az RMDSZelnök ezért komoly hibának nevezte, hogy a Fidesz kiállt Tőkés jelöltsége mellett és tevőleges segítséget ígért neki választási kampányában. Elé gtétellel állapította meg viszont, hogy az Európai Néppárt (EPP) csak tagpártjának, ez esetben az RMDSZnek a jelöltjeit támogatja, független jelöltet – vagyis Tőkést – nem. (Noha a Néppárt szóvivője előző nap cáfolta Orbán Viktor azon kijelentését, amely szerint az EPP támogatja Tőkést, Wilfred Martens, az EPP elnöke tegnap azt közölte, a püspök a Néppárt „közeli barátja”, aki elkötelezte magát, hogy csatlakozik az EPP képviselőcsoportjához. Ilyen értelemben, nyilatkozta Martens, Orbán pontosan fogalmazott Tőkés jelöltségéről.) Ha a Fidesz valóban segíteni akarja az erdélyi magyarságot, akkor az egységéhez kellene segítséget nyújtania – mutatott rá Markó. A Népszava munkatársa megkérdezte a politikust, mennyire bízik az erdélyi magyarság józan ítélőképessé gében, vagyis abban, hogy az általa felvázolt „matematikai szükségszerűséget” belátva november 25én egységesen az RMDSZre szavaz. Markó utalt azon felmérésekre, melyek szerint az általa vezetett szervezet megkapja a szavazatok nagy többségét. Rossz esetb en ez azonban nem lesz elég, hiszen egy jelentős személyiség – Tőkés László – von el szavazatokat és ebben egy jelentős szervezet – a Fidesz – támogatja. Markó később leszögezte: az RMDSZ nem kívánja, hogy más erdélyi magyar szervezetek megtagadják álláspo ntjukat, azt azonban szükségesnek tartja, hogy a választásokra összefogjanak. Az RMDSZ a román pártokkal kíván versenyezni, nem más magyar szervezetekkel – szögezte le Markó. vissza Tovább bővül a „pozsonyi hídfő”? - Szlová kok költöznek Rajkára és környékére MNO 2007.10.09 12:29 Lapértesülés szerint egyre több pozsonyi költözik Rajkára és környékére. A szlovák fővároshoz közel eső magyar falvakban egyre több szlovák keres házat, telket, de a kereslet miatt már társasházak is épülnek a térségben. Negyvennyolc lakásos társasház építését kezdik el még az idén Rajkán, melyre több mint száz szlovák jelentkező van. Az ingatlanközvetítő szerint Pozsony kisebb szatellitvárosa is kialakulhat itt. Évente 30 – 40 százalékkal nőnek az ingatlanárak Rajkán, ám a Pozsonyban dolgozó szlovákok számára így is megéri kiköltözni: a három kilométerre fekvő Rusovcén (Oroszváron) ugyanis az építési telek hétszer annyiba kerül. Egy szlovákiai ingatlanközvetítő cég vezetője, amely Rajkán bérel irod át, elmondta: néhány év múlva akár „összeérhet” a magyar és a szlovák település. Rusó szerint nemcsak Rajkán, hanem a környező településeken, Bezenyén, Dunakilitin, Feketeerdőn, Dunaszigeten, Levélen és Hegyeshalomban is kelendőek a szlovák vásárlók számá ra az ingatlanok. A pozsonyi hídfő Pozsony „terjeszkedésére” már volt példa a történelemben. Mint ismert, a második világháborút lezáró párizsi békében Magyarországot újabb területi veszteség érte. A háborút Csehszlovákia – annak ellenére, hogy néhány évig Szlovákia fasiszta bábállamként működött – a győztesek oldalán fejezte be és így területi követelésekkel lépett fel a vesztes Magyarországgal szemben. 1947ben stratégiai indokkal öt magyar falura, Oroszvárra, Dunacsúnra, Horvátj árfalura, Rajkára és B ezenyére jelentették be igényüket. Oroszvárt, Dunacsúnt és Horvátjárfalut 1947ben el is csatolták Magyarországtól. vissza
