Reggeli Sajtófigyelő, 2007. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-10-08
12 Szerbia figyelmeztet, hogy "beláthatatlan következményekkel" járna, ha Koszovó a december 10i határidő lejárta után egyoldalúan kikiáltaná függetlenségét, és azt a nyugati államok elismernék. Elemzők viszont meg jegyzik: a tartomány már nincsen szerb felügyelet alatt, a "beláthatatlan következmények" emlegetése nem több üres fenyegetésnél. Az Egyesült Államok és az Európai Unió azt a tervet támogatja, amely Martti Ahtisaari volt finn elnök elképzelésén alapul: egy EU által ellenőrzött független Koszovót a szerb kisebbségnek nyújtott széles körű autonómiával. A Nyugat elemzői átgondolták: az EUintegrációra törő Belgrádnak kicsi a mozgástere, nem tehet mást, mint hogy lenyeli Koszovó kiválását. A szerbiai belpol itikai helyzet azonban tartogathat meglepetéseket. Göncz Kinga külügyminiszterrel folytatott találkozóján Vuk Jeremic, a szerb diplomácia vezetője kifejtette, hogy a kiélezett belpolitikai helyzetben a soron következő elnökválasztás "nem lesz igazi választ ás", Koszovó ügye teljesen rányomja majd bélyegét a választás eredményére. Elemzők szerint ez azt jelenti, hogy Vojislav Kostunica kormányfő a radikális szavazóbázis megnyerése érdekében a délszerbiai tartomány kérdését a választási kampány központi témáj ává teheti. Ez esetben - főleg ha nem a Nyugatbarátként elkönyvelt Tadic győz - nehéz lesz megjósolni, mi lesz az ára Szerbiában a koszovói függetlenség "lenyelésének". További meglepetésfaktor a legendásan kiszámíthatatlan Oroszország. A Nyugat racio nálisan azzal számol, hogy Moszkvát ellentételezéssel irányítani lehet, ám nem kizárt, hogy a közelgő parlamenti, majd elnökválasztások előtt Moszkva egész egyszerűen "betart". Az orosz nagypolitikában ugyanis felerősödhet a szláv testvérnépek védelmének h agyományos szólama, és Moszkva úgy dönthet: nem engedi, hogy a Nyugat oly könnyedén "megkapja" Koszovót. Ez esetben Moszkva akár évtizedekre szóló feszültséggócot teremthet a Balkánon, s ennek talán éppen Szerbia inná meg a levét. vissza A kisebbségekről és az uniós tapasztalatokról tárgyalt Szlovéniában Orbán Viktor Csente, 2007. október 7., vasárnap (MTI) - A kisebbségekről és az uniós tapasztalatokról tárgyalt vasárnap Szlovéniában - a magyar határ közelében fekvő Csentén - Orbán Vi ktor, a Fidesz elnöke és Lojze Peterle európai parlamenti képviselő, az október végi szlovén köztársaságielnökválasztáson legesélyesebbnek tartott jelölt. A két politikus e témákról a szlovéniai magyar kisebbség képviselőinek jelenlétében folytatott eszmecserét. "Az a reményünk, hogy olyan köztársasági elnököt választanak az itt élők, akivel Magyarország feltétlen bizalmi viszonyt tud kiépíteni" - mondta Orbán Viktor Csentén (Centiba), ahova - a magyar határhoz közeli Lendva mellett fekvő szőlőheg yre - szlovén tárgyalópartnere meghívásának eleget téve látogatott el munkaebédre. A szűk körű megbeszélést követően Orbán Viktor elmondta: történelmi gesztusként emlékezik vissza arra, hogy meghívója még szlovén miniszterelnökként Magyarországra látog atott elsőként. A Fidesz elnöke hozzátette: a szomszédos országok közül Magyarországnak egyébként is Szlovéniával a leginkább konfliktusmentes a viszonya. Ez pedig nemcsak a két országban élő kisebbségek szempontjából, hanem európai uniós tagságunk okán is kiemelkedő. "Fontos, hogy a mindenkori szlovén és magyar politika a feltétlen bizalom hangján tudjon tárgyalni" - mondta Orbán, hozzáfűzve: nem az Európai Néppárt alelnökeként jött tárgyalni és támogatni a jelöltet, hanem magyar állampolgárként. A szlovén közvéleménykutatások alapján az október 31i köztársaságielnökválasztás legesélyesebbnek tartott jelöltjét elismert, megbecsült és európai dimenziójú személyiségként méltatta a magyar politikus. Lojze Peterle örömét fejezte ki, hogy Magyaror szág és Szlovénia között kiváló a viszony, és már Antall József miniszterelnöksége idején rendezték a nemzetiségek helyzetét. Fo ntosnak tartotta ugyanakkor, hogy az eddiginél gyakoribb találkozók legyenek a két ország vezetői között. "Vannak gazdasági ügyek, kulturális kérdések, amelyekről érdemes beszélni, és ez a nyitott határokkal még könnyebb lesz" - fogalmazott Peterle, ki térve arra is, hogy az Európai Unióban a magyar és a szlovén képviselők megértik a nemzetiségi problémákat. Peterle kifejtette: a nemzetiségeknek mindig meg kell adni azokat a jogokat, amelyeket az uniós törvények is megadnak, de elsősorban "nagyon jó szomszédoknak kell lennünk". A nemzetiségi ügyekben pedig nem lehetnek pénzügyi problémák, a törvényileg előírt jogokat muszáj biztosítani a mindennapi életben - fűzte hozzá. A nemzetiségi kérdéseket minden országnak magának kell megoldania, hogy ne ke lljen az anyanemzethez fordulnia segítségért. A Szlovéniában most formálódó regionális törvénynek is biztosítania kell, hogy ne csorbuljanak a nemzetiségek jogai - fogalmazott a szlovén politikus. Az MTI kérdésére Orbán Viktor elmondta: a szlovéniai ma gyarság helyzetét európai példának tartja. "Budapestnek nincs más dolga, mint meghallgatni a felvetéseket, és ha kell, támogatni azokat" - tette hozzá. A magyaroknak pozitív képe van a szlovénekről, "megbízható úriemberek nemzete, akikkel együtt lehet élni " - összegezte a Fidesz elnöke.
