Reggeli Sajtófigyelő, 2007. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-10-06
50 Pártja visszafogadja a Smert – akinek tagságát éppen a nacionalista és radikális Szlovák Nemzeti Párttal való koalíciós együttműködés és Slota legutóbbi, Csákynak címzett szóvirágai miatt függesztett fel – a nullával egyenlő. Nem úgy tűnik viszont, hogy mindezek miatt Fico miniszterelnöknek túlságosan is fájna a feje. Sőt, a második számú koalíciós partnere, a HZDS máig nincs számon tartva az európai politikai struktúrákban, köszönhetően Vladimír Mečiar pártelnök politikai stílusa miatt. Viszont min dezektől sokkal fontosabb Fico számára az, hogy hatalmon van. És tulajdonképpen az is mindegy neki, hogy a miniszterelnöki székben annak a Vladimír Mečiarnak a segítségével ül, akit ő nemrég ki sem állhatott, akinek Elektra villáját szociális intézménnyé k észült átalakítani, miután államosította. Sőt, még az sem zavarja, hogy a parlamenti többséget többek között egy pszichiátriai diagnózissal bíró álprofesszornak is köszönheti. Ján Slota nem is olyan régen kijelentette, hogy őt a Szocialista Internacionálé hidegen hagyja, soha nem ismerte el, és pártját mindez csak annyiban érdekli, mint az eszkimók élete Grönlandon. Úgy tűnik, hogy egyre inkább meglopva érzik magukat a hatalomi mámortól megittasodott Fico által is. vissza Azonnali kérdések órája - A kiegyezésmánia és az EPválasztások Transindex.ro [4.10.2007] Kényszerképzetek, homályos félelmek és súlyos félreértések miatt érzékeli tragikusnak azt a közvélemény, hogy az RMDSZ és Tőkés elütheti egymást a brüsszeli bár sonyszéktől. Na bumm, és akkor mi van? Enyhén színpadias, tragikus hangvételben kezeli a romániai magyar sajtó többsége azt a tényt, hogy az RMDSZ jelöltjei és függetlenként Tőkés László egymással párhuzamosan – vagy egymással szemben – indul a november végi europarlamenti választásokon. Érzésem szerint a tárgyalások ilyetén kimenetelét egy nem reflektált előfeltevés miatt kezeli ilyen szomorkás stílusban a média és a közvélemény. Mert milyen kényszerképzet rögzült – nem egészen alaptalanul – a köztudat ban? A következőkről van szó: ezek a politikusok csak veszekednek, csak szórják a pénzt, korruptak, a kulisszák mögött egyezkednek, kamarillapolitikát művelnek, nem dolgoznak, s aki nem dolgozik, az ne is egyék. E képzet szerint a politikai vita az valam i undorító, mocskos dolog, fúj; az csinálja, aki semmi máshoz nem ért, kóklerek és lókötők bandája az egész politikai osztály. Legyen végre csend, rend, fegyelem – vagyis egyezzenek mán' ki, tűnjenek el a kényelmetlen, bántó ellentétek, szűnjenek meg az al apjában véve összeegyeztethetetlen érdek- és nézetellentétek, simogassa a lágy szellő mindenkinek az okos kis buksiját, miközben elballag szavazni úgy, hogy nem is kell gondolkodnia azon, hogy milyen listára vagy kire voksol, mert úgyis megszokta, hogy egy etlen dolog közül választhat, és passz. A közvélemény nyugalomra és megegyezésre vágyik. De ha demokratikus politikáról beszélünk, és nem csak a látszatáról, akkor nem lehet és nem szabad mindenben kiegyezni. Az teljesen rendben van, hogy két politikai tábor igyekszik okos kompromisszumot kötni – de ez nem járhat azzal, hogy e táborok között minden különbség eltűnik. A demokratikus politikai életnek az ellentétek és a viták a lényege: és éppen az a rákfenéje a romániai politikai miliőnek, hogy itt szint e mindenki ki tud egyezni haveri alapon bárkivel egy fröccs mellett a bukaresti Golden Blitz vendéglőben (plusz romániai magyar specialitás a viták gyakorta mocsárillatú elkenése is). Az europarlamenti választások közeledtével az RMDSZ politikáját ellenz ő csoportosulások Tőkés László mögé tömörülve úgy látták, a püspökpolitikus jelöltségét kihasználva itt az ideje komoly nyomást gyakorolni a mindeddig egyetlen romániai magyar pártra, politikai agendája megváltoztatása érdekében. Akik RMDSZes oldalról azért berzenkednek, hogy miként merészel az ellenzék úgymond zsarolni, az elfeledkeznek arról, hogy ellenkező esetben, mikor nagynéha az RMDSZ kerül hasonló erőpozícióba Bukarestben, akkor teljes mellszélességgel kiállnak a magyarok pártja mellett azért, h ogy lehetőleg maradéktalanul érvényesítse a helyzetből adódó zsarolási potenciálját egy közös ügy érdekében. Nos, az ellenzék sem tett mást. Miután látta, hogy más módon, mint az EPválasztások elbukásának rémképével nem lehet arra kényszeríteni az RMDSZt, hogy az általuk fontosnak tartott célkitűzések mögé álljon, hát
