Reggeli Sajtófigyelő, 2007. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-10-06
24 A Demokrata Párt is megtartaná ugyan a mostani, nyolc régiót tartalmazó felosztást, ám a régiókat saját jogi személyiséggel ruházná fel. Javaslatában teljesen új elem, hogy első ízben szorgalmazza a regionális parlamentek és kormányok megalakítását is. A p árt szakértői azonban leszögezik: nem lehet szó "etnikai alapon szerveződő területi közigazgatási egységek létrehozásáról". A régiók célja az uniós alapok szélesebb körű meghonosítása. A demokraták mindezt az alkotmány módosításával kívánják megvalósítani. Ennek során "új politikai rendszer kialakításának előfeltételeit" teremtenék meg. Ez lenne a harmadik köztársaság, és a mostani politikai berendezkedésnél sokkal jobban megfelelne az uniós státusnak. Tervüket az EU keretrendelkezéseinek alakulásához igazí tanák. Így ha a Régiók Bizottsága nagy hatalmat kapna, akkor nyomós érv lehetne a romániai fejlesztési régiók jogi személyiségének megadásához, ellenkező esetben "nem lenne tanácsos a jelenlegi közigazgatási keret módosítása". Minderről a döntést azonban csakis az után lehetne meghozni, hogy gyakorlatba ültették Románia 2007 – 2013as időszakra szóló országos fejlesztési programját. Addig is Romániának a közigazgatási decentralizáció, a szubszidiaritás elve útján kell haladnia. A föderalizációtól, autonómiá tól rettegő román közvélemény felháborodásától tartva a demokraták most visszakozni látszanak: a regionális kormány és parlament kapcsán többen félreértésről, téves értelmezésről beszélnek. A párt európai kérdésekben illetékes alelnöke, Sorin Frunzaverde a sajtó megkeresésére időt kért a válaszhoz. Az RMDSZ, elnöke, Markó Béla szerint elvben egyetérthetne a javaslattal, de azt nem fogadhatja el, hogy továbbra is fenntartsák a működésképtelen fejlesztési régiókat. Az RMDSZ a tervek szerint október 13án is merteti az ország gazdasági fejlesztési régióinak átszervezésére kidolgozott saját koncepcióját. Ez egyebek között előirányozza, hogy a jelenlegi nyolc régió helyett tizenöt jöjjön létre: nyolc Erdélyben, hét pedig a Kárpátokon túli területen, Moldovában é s Havasalföldön. E terv szerint a többségében magyarlakta Maros, Hargita és Kovászna megye külön régiót alkotna. vissza Gyűlöletkeltés minden szinten Magyar Hírlap 2007. október 6. Szlovákia kormánya ismét rátett egy l apáttal: Ficóék mindent elkövetnek a magyarellenes hisztéria ébren tartásáért. A pozsonyi külügyminisztérium egy tegnap közzétett diplomáciai "nyelvmagyarázatban" bizonygatja, hogy Sólyom László révkomáromi bírálata egy magánlátogatáson tiltott cselekményn ek számít. A magyar államfő ellen folytatott kampány mellett Robert Fico annak a meggyőződésének is hangot adott, hogy a magyarok intrikái miatt nem fogadják vissza pártját, a Smert az Európai Parlament szocialista frakciójába. Szerinte ebben egyaránt bűnö s a magyar kormány és a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja. Gyűlöletkeltés minden szinten – alig marad Szlovákiában olyan politikai balsiker, amelynek nem a magyarok az okozói. Szomorúnak, egyben elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a Ceausescukorszakból jól ismert nacionalista uszítást egy uniós tagország kormányzata műveli a másik uniós tagország és saját magyar kisebbsége ellen. Miért is? Elsősorban azért, mert Magyarországon – pártállástól függetlenül – minden politikai tényező ki merte jelenteni, hogy a második világháború végén született Benesdekrétumok jelenkori szentesítése az ezer éve együtt élő két nép kapcsolatait mérgezi – a pozsonyi parlament hibájából. Sólyom László Révkomáromban tett, ilyen tartalmú megszólalását már szinte a szlovák állami szu verenitás elleni merényletnek állítják be. Úgy tűnik, nemzetközi szinten is próbálják elfeledtetni, hogy a feszültséget a kollektív bűnösséget hirdető és kollektív jogfosztást érvényesítő Benesdekrétumokhoz való pozsonyi ragaszkodás váltotta ki. Ami a m agyar államfő révkomáromi "bűnét" illeti, elfogadhatatlan az, ahogy a Ficokormány a véleménynyilvánítás szabadságáról és az uniós országok közötti határokról gondolkozik. A magunk részéről szívesen látnánk a szlovák miniszterelnököt budapesti magánlátogat áson, még bírálatait is bátran elmondhatná a magyar parlamentről, a kormányról vagy az ellenzékről. Biztosak vagyunk benne, hogy kijelentéseiből – ha vitába szállnak is vele – a mostani feszült helyzetben sem kerekedik általánosító gyűlöletkampány. Értet lenül fogadtuk viszont a magyar külügyminiszter kijelentését, mely szerint diplomáciánk már minden lehetőséget kimerített a konfliktus enyhítésére. Ha tehetetlenül széttárjuk a karunkat, akaratlanul is a magyarellenes kampány folytatására biztatjuk Pozsony t. Tiltakoznunk kell még akkor is, ha az EU passzívan
